Amerikában ma már zéró tolerancia van az illegális határátlépéssel kapcsolatban. Ezt a gyakorlatot egy az egyben átvették tőlünk. A magyar határvédelmi gyakorlat nagyban hatott az amerikaiakra – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki jelen volt azon az amerikai Kongresszus épületében tartott konferencián múlt pénteken, amelyen a magyar határvédelem is szóba került.
A rendezvény annak a Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatának (INIR) a konferenciája volt, amelyet Migrációkutató Intézet 2023 novemberével amerikai, francia és izraeli kutatóintézetekkel hozott létre közösen azzal a céllal, hogy egy platformra hozzák a bevándorláskritikus nézőpontokat.
Mit vettek át tőlünk az amerikaiak?
– Ma már – pont ugyanúgy, ahogy Magyarországon –, ha valakit illegális határátlépési kísérleten kapnak az USA-ban, azt visszaviszik a kerítésen túlra. A tranzitzónák gyakorlata épp úgy működik, mint a magyar határon, vagyis az illegálisan érkezőket nem engedik belépni az ország területére.
A tranzitországokkal való fokozott együttműködést is megkezdték Trumpék
– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi docense.
Marsai Viktor emlékeztetett: a Biden-adminisztráció ehhez képest átengedte az irreguláris migránsokat, adtak nekik egy papírt, majd 4-5 évvel később meg kellett jelenniük egy meghallgatáson a számukra kijelölt bíróságon. Az igazgató tájékoztatott: a becslések szerint hat- és tízmillió körüli illegális bevándorló érkezett az USA területére a Biden-adminisztráció négy éve alatt.
Ennek vége van
– mondta.
Ember, fegyver, drog, magyar határ
Mint korábban beszámoltunk róla: 2021-re Amerikában több mint százezer ember halt meg kábítószer-túladagolásban, és a becslések szerint ennek 66 százaléka a fentanilhoz kötődött. Ezen kábítószer csempészése szorosan kapcsolódik az illegális migrációhoz.
Néhány nappal ezelőtt a Migrációkutató Intézet arról írt: virágzik a kábítószer-kereskedelem a nyugat-balkáni migrációs útvonalon is.
Az ember, a fegyver, a drog a csempészeknek ugyanolyan árucikk.
– A kérdés, hogy melyik piac fizet jobban. Ha az egyik épp nem működik annyira, akkor a csempészek növelik a másik termék arányát a kereskedelemben – fogalmazott a kutató. Marsai Viktor elmondta: Mexikóban ugyanaz a helyzet, mint a magyar határnál: senki nem tud úgy kereskedni, hogy ne fizetne a csempészeknek. Ezek a bűnözők ugyanis felosztották egymás között a területeket.
Ha valaki mégis megpróbálja, azt minimum megverik.
– Ebben teljes párhuzam van, bár a szerb hatósági fellépés miatt most nálunk javult a helyzet – tette hozzá.
Akinél nincs fegyver, azt nem veszik komolyan a déli határnál
Mint kifejtette, vannak kilengések a nyugat-balkáni útvonalon, de jóval több bevándorló jön, mint egy évvel ezelőtt, bár Magyarországot többnyire kikerülik. – Korábban előfordult, hogy naponta ezer felett volt az illegális határátlépési kísérletek száma, ma ez heti szinten ennyi. Bosznia és Horvátország felé mennek.
Románia schengeni csatlakozása azonban nem könnyíti meg a magyar hatóságok helyzetét, sok mélységi elfogás van Románia felől – részletezte. A kutató szerint nincs okunk az optimizmusra, továbbra is sokan jönnének Európába. Tájékoztatott:
az unióban beadott menedékkérelmek száma tavaly egymillió felett volt.
– A déli határ menti műveleti központban sem osztják az optimizmust. Feltételezhetően lesznek a mostaninál komolyabb migrációs hullámok a magyar határon is. Az embercsempészek továbbra is tevékenykednek, bár kerülik a feltűnést. Fontos leszögezni ugyanakkor: új trend, hogy akinél nincs fegyver, azt az illegális migránsok nem veszik komolyan. Csak azért nem használják a fegyvert, mert nem akarnak ismét szerb kommandósokat a nyakukra. Mivel kevesebb a migráns, jelentősen megemelkedtek az árak. Sokkal drágábban viszik át őket – részletezte Marsai Viktor.
A balkáni útvonalA Migrációkutató Intézet elemzése szerint a balkáni migrációs útvonal mind a kábítószer-, mind az embercsempészetnek fontos színtere, és a két szervezett bűnözői tevékenység gyakran szorosan összefonódik. Az útvonal már az 1970-es évektől hírhedtté vált mint a kábítószerek Ázsiából Nyugat-Európába irányuló csempészetének egyik kiemelt tranzitútvonala. A 2015-ös migrációs és menekültválsággal kezdődően vált tömegessé az irreguláris migráció a régióban, becslések szerint másfél millióan érkeztek ebben az évben, és ezzel a csempészek tevékenysége is felértékelődött. A szervezetek a kábítószer mellett már korábban is foglalkoztak más, magas haszonkulccsal értékesíthető árukkal, mint például fegyverekkel. A migrációs válság kitörésekor a bűnözői hálózatok az embercsempészettel is bővítették portfóliójukat. A szervezett bűnözői csoportok kiaknázták a régió földrajzi adottságait, a gyenge határvédelmet és a korrupt rendszereket, hogy a migránsokat és a kábítószereket Nyugat-Európába juttassák. A tudatmódosító szerek közül a legnépszerűbbek az Afganisztánból érkező heroin, valamint a marihuána, amelynek Albánia az egyik legjelentősebb központja. Az ember- és drogcsempészet közötti összefonódások különösen a bűnszövetkezetek működésében figyelhetők meg: ugyanazok a logisztikai hálózatok, rejtett szállítási módszerek és korrumpált hatósági kapcsolatok segítik mindkét illegális tevékenységet. A bűnözők nemritkán a migránsokkal együtt szállítják a kábítószereket, és arra is akadt példa, hogy az illegális bevándorlók pénz helyett kábítószer-csempészettel térítették meg a bűnszervezetek szolgáltatásait. |
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Casablanca Stock)
