A támogatások töredéke jut el a termelőkhöz

Évek óta változó piaci hatások között lavíroz a hazai gyümölcságazat, ami nem szolgál előnyére. Mivel a gyümölcs hosszú távú befektetés, az ágazat szereplői számára a kiszámítható piac tenne jót. Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára a gyümölcságazat fejlesztését legalább annyira fontosnak tartja, mint a hús-, vagy a gabonaágazatét. Meggyőződése mellett nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen a gyümölcsexport árbevétele meghaladta a hús- és a gabonaexport bevételeit is.Csupa optimista ember dolgozik a gyümölcságazatban, munkájuk mutatványnak is felfogható, mert ma kell kitalálniuk, hogy mit kell termelni és mit lehet eladni 10-15 év múlva a piacon. Az ágazat nem képes reagálni egyik pillanatról a másikra a piac változásaira, ha valami probléma következik be, akkor csak néhány évig lehet lavírozni, tovább nem. A hazai gyümölcságazat azonban az elmúlt egy-másfél évtizedben sajnos szinte mást sem tett, csak lavírozott – nyilatkozta lapunknak Lux Róbert.A szakember elmondta: a KSH adatai szerint mintegy 94 ezer hektárnyi gyümölcsös van az országban, már évek óta. Az adat azonban fals, mert gyakori eset, hogy a gyümölcsösként nyilván-tartott területen a gyümölcsfák már nincsenek meg, vagy ha meg is vannak, már elöregedtek és nem teremnek, a földterületek besorolását viszont csak külön kérelemre lehet megváltoztatni. Ez mára a hazai árualap jelentős csökkenéséhez vezetett. Ezt ugyan igyekeznek megszüntetni jelentős telepítési támogatásokkal, de azokat nem követi monitoring, ezért nem lehet ellenőrizni, hogy ténylegesen mennyit fordítottak belőlük telepítésre. Néha csak a támogatások töredékét, pedig az ültetvénytelepítés szinte az egyetlen terület, ahol az agrártárca lépéseket tett. A megtermelt éves hazai gyümölcsmennyiség 700-900 ezer tonna, de a jelenleginél sokkal több árut lehetne készíteni belőle. Ezt a terméktanács szerint úgy lehet megvalósítani, ha az adott körzetben megtermelt gyümölcsöt feldolgoznák és a feldolgozóüzemek a termelők tulajdonában lennének, nem pedig más tulajdonban, mert akkor a termelőket ismét kisemmizik – mutatott rá a főtitkár.Hozzátette: a gazdák pozícióját segíthetnék a termelői szervezetek is, ha kormányzati segítséggel nagyobb számban alakulnának és a termelők azokon keresztül kapnák meg a nekik címzett támogatásokat. Az erről szóló rendelkezést az EU már 1996-ban meghozta, de 2001-ben is csak öt előzetesen elismert szervezettel rendelkezik Magyarország. Ezért a támogatások néhány integrátornál csapódnak le, ahelyett, hogy az önintegrációt segítenék.Átalakult a gyümölcspiac is, a termés 40-50 százalékát az üzletláncokon keresztül értékesítik. A beszállítóknak komoly feltételeknek kell eleget tenniük: a legkisebb beszállítható mennyiség heti 2-3 kamionnyi árut jelent minimum 8-10 héten keresztül, a gyümölcsnek pedig legalizáltan, vonalkóddal ellátva kell az áruházba érkeznie. Ezt elég nehéz a fa alatt megtenni, technika kell hozzá. Nagyon jó, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ismét fontosnak tartja a gyümölcságazat fejlesztését, reméljük, most pénzt is kapunk hozzá – mondta Lux Róbert.Szintén gondot jelent, hogy a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar egyre kevesebb mennyiségű gyömölcsöt dolgoz fel, és csökkenő mértéket mutatnak a leszerződött tételek is, miközben az iparnak nyújtott támogatásokból csak töredék jut a termelőkhöz, a feldolgozók ugyanis nem kizárólag gyümölcsvásárlásra fordítják a kapott dotációt. Ezt kiküszöbölendő, a terméktanács az iparnak nyújtott támogatásokat tevékenységhez kötné, úgy, hogy az állami juttatást csak ügyletfinanszírozásra – tehát konkrét terményfelvásárlásra – lehetne fordítani. Szerencsés lenne, ha a megszüntetett eporttámogatások továbbra is az ágazat hosszú távú cáljait szolgálnák, és nem parciális érdekeket, vagy más, kevésbé versenyképes tevékenységeket – vázolta a főtitkár. Hozzáfűzte: a piac stabilitásához tudatosabb kereskedői ármunkára és konszolidáltabb árpozíció kialakítására is szükség lenne. Tavaly például a kereskedők örültek, hogy 2,4 márkát kaptak a meggy kilójáért. Idén a felét sem kapják érte, miközben a reális és kiegyenlített árnak valahol a kettő között kellene elhelyezkednie. A stabilitásban részt kellene vállalnia a termelői oldalnak is egyenletesebb és garantált minőségű áru előállításával, amihez kapcsolódnia kell egy korrekt szállításszervezésnek és ütemezésnek is – mutatott rá Lux.A főtitkár elmondta azt is, hogy a múlt év harmadik negyedévében a terméktanács egyetértésével az FVM és a Külügyminisztérium tárgyalásokat folytatott az unióval a kereskedelmi kedvezményekről. A végeredménnyel mindenki elégedett volt, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az EU más elveket követve más területeken adott jelentős kedvezményeket más csatlakozásra váró tagországoknak. A tárgyalások során a lengyelek nulla százalék vámot kaptak számos termékre, például meggyre, málnára, almasűrítményre, káposztára. Jugoszlávia pedig háromhavonta meghosszabbítandó teljes vámmentességet kapott az EU-tól szinte minden agrártermékre, amelyek így korlátozás és vám nélkül szállíthatók az unióba. Közben a mi8-11 százalékos kedvezményes vámtarifánk és a lengyel és jugoszláv vámmentesség 4-5 milliárdos kiesést jelent az ágazatnak. Ennyivel máris árhátrányba kerültünk, ami azt is eredményezheti, hogy esetleg kiszorulunk a piacról. Ezt segíti a forint erősödése is, tavaly egy márka 136, idén már csak 125 forintot ér – mondta Lux Róbert, felhívva a figyelmet, jó lenne, ha a kormányzat felismerné: a zöldség- és a gyümölcságazat legalább annyira fontos része a magyar gazdaságnak, mint a mezőgazdaság más részei, például a húsipar.Bár a gyümölcsösök sikeresen átvészelték az enyhe telet, a tavasszal három hullámban érkező fagy jelentős károkat okozott, ezért a tavalyinál kisebb termésre kell számítani. Cseresznyéből, kajsziból, málnából, ribizliből, mandulából, szamócából ebben a szezonban az elmúlt évinél kevesebb kerül a piacokra, szilvából a tavalyi mennyiséghez hasonló lesz a termés. A meggy 15 százalékkal, az őszibarack akár 20 százalékkal is elmarad a tavaly termett mennyiségtől, almából pedig a 2000. évi termés csupán kétharmada várható. Rossz éve lesz a körtetermelőknek is, hiszen a húsvéti fagyok néhol a termés 90 százalékát is tönkretették. Szederből a tavalyinál nagyobb, 15-20 százalékos többlettermés várható. E gyümölcs piaca biztosnak látszik, és a mélyfagyasztott exportáru iránt is egyre nő a kereslet.A KSH adatai szerint tavaly 1,38 millió tonna gyümölcsöt szüreteltek országszerte, ennek 67 százaléka alma volt. A zöldség- és gyümölcskivitel étéke 2000-ben meghaladta a 487 millió dollárt, amely mind a gabona-, mind pedig a húsexportból származó bevételeket felülmúlta. Az összességében csökkenő gyümölcsterméshez hozzájárul a több gyümölcsfajtánál tapasztalható, immár negyedik éve jelentkező járványszerű moníliás gombabetegség és a termőterületek visszaesése. Öntözéssel csökkenteni lehetne a gyümölcsösök időjárás-függőségének kockázatát, ehhez viszont elengedhetetlen lenne az állami beavatkozás. Az ágazat fellendülését a terméktanács a belföldi fogyasztás növelésétől is várja, ugyanis a 80-as évek végén fejenként 85 kilogrammos volt az éves gyümölcsfogyasztás, ami mostanra mintegy 20 kilogrammal esett vissza. Az életszínvonal javulásával adódó ismételt fogyasztás- emelkedést kiváló minőségű magyar áruval szeretnék lefedni.