Alkotmányos vita a bakonyi „szakadárokról”?

A parlament a közelmúltban hozzájárult, hogy hat Veszprém megyei település – Bakonyszentlászló, Bakonygyirót, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány – Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozzon. Ezzel Veszprém megye lakosainak száma négyezerrel, területe pedig közel száz négyzetkilométerrel csökkent.Veszprém megye északi (bakonyi) szélének települései a rendszerváltozás óta több hullámban „távoztak” a régióból: 1992-ben három Pápa környéki község (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny), később két bakonyi falu, Bakonypéterd és Lázi. A parlament döntésével – a hat település megyeváltásával – immár tizenegyre nőtt a Veszprémtől távozó falvak listája.– Érthető, hogy a megye vezetése nem örül az elmenetelünknek, miként az állami szervek veszprémi intézményei sem fogadták közömbösen a döntést, hiszen normatív támogatást kapnak, ami most csökken, tehát az érdekeik sérültek – vélekedett Köves Árpád, Veszprémvarsány polgármestere –, a mi érdekeink viszont a megyeváltást diktálták.Köves polgármester szerint Veszprém megye mezőgazdaságának 15, állattenyésztésének pedig 30 százaléka kerül át a másik megyébe ennek a bakonyi kisrégiónak az átcsatolódásával.Ivanics Ferenc parlamenti képviselő, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke a demokratikus döntés „szentségét” hangsúlyozta egy korábbi romándi fórumon: – Az, hogy ezek a települések elszakadhatnak, azt jelenti, működik a demokrácia. Mert ha a községek népe úgy döntött, hogy a megyeváltás szolgálja jobban a településük jövőjét, akkor az a helyénvaló, hogy azt se kormány, se parlament ne akadályozza meg. Mi Veszprém megyével ezután is jószomszédi, barátságos és megértő viszonyra törekszünk, de az átcsatlakozni kívánó települések polgárainak az akaratát tartottuk tiszteletben akkor, amikor megadtuk a befogadó nyilatkozatot.Kuti Csaba, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke csalódottságának adott hangot, sőt érthetetlennek tartja, miért adta áldását a parlament arra, hogy az a három község is „átmenjen”, amely nem is határos Győr-Moson-Sopron megyével. A Veszprém Megyei Közgyűlés ugyanis határozottan kinyilvánította, hogy Bakonyszentlászló, Bakonygyirót és Fenyőfő átcsatolásával semmiképpen nem ért egyet, mert ez végképp megmagyarázhatatlan megcsonkítása lenne a megyének. Megítélése szerint csakis akkor szabadna a megyeváltást kezdeményezni, ha erről a települések lakossága népszavazáson döntött. Eddig ugyanis egyetlen községben sem tartottak népszavazást, kivéve Malomsokon, ahol a lakosság éppen hogy a megyében maradás mellett döntött.Bakonyszentlászlón máris többen tiltakoznak a parlamenti döntés ellen, s a megyeváltásért a képviselő-testületet vádolják, mondván: még egy falugyűlést sem tartottak, hogy a lakosság véleményét megtudakolják. Csupán szórólapokat osztottak szét, amelyeken utolsó, mintegy jelentéktelen kérdésként szerepelt a megyeváltás. A lapokat a lakosság negyede küldte vissza. A szentlászlói tiltakozók most Horváth Balázs parlamenti képviselőben, illetve az Alkotmánybíróságban bíznak.Kovács Zoltán parlamenti képviselő, Pápa polgármestere lapunknak elmondta: figyelemmel Dömös és Malomsok példájára (népszavazáson mindkét település polgárai a megyéjükben maradás mellett voksoltak), törvénymódosítás benyújtására készül, miszerint a megyeváltás kérdésében ne legyen elegendő az önkormányzati testület határozata, hanem csakis népszavazási döntés eredményeként fordulhassanak kérelemmel a képviselő-testületek a Belügyminisztériumhoz, illetőleg a kormányhoz és az Országgyűléshez.Horváth Balázs, az MDF veszprémi parlamenti képviselője viszont az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, mert szerinte az Országgyűlés határozata nem felel meg az önkormányzati törvénynek, ugyanis a hat közül három település egyáltalán nem határos Győr-Moson-Sopron megyével.Oláh Miklós szociológus – aki több kutatást végzett a megyeváltás problematikájáról – úgy véli: nem szerencsés, ha évente adja áldását a kormány és a parlament néhány község átcsatolására. Ugyanakkor ha az Országgyűlés ilyen gyakorta és radikálisan módosítja a közigazgatási beosztásokat, azt a vélekedést erősíti, hogy át kellene tekinteni újra az ország egész közigazgatási rendszerét és régióbeosztását – hangsúlyozta a szociológus. Ami pedig a „bakonyi szakadárokat” illeti: ők Győr-Moson-Sopron megyében is peremközségek lesznek, s lehet, csalatkozniuk kell reményeikben.