Argentínán a világ szeme

2001. 07. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi van akkor, ha…? – tehetjük joggal fel a kérdést mind a tengerentúlon, mind Európában, az elemzőknek és a spekulánsoknak egyaránt. Néha éppen középpontba kerülnek a különböző fajsúlyú hírek, néha viszont pont ellenkezőleg: elsétálunk mellettük, és észre sem vesszük, hasonlóan, mint a múlt héten. A tőkepiacokat két trend mozgatta, az egyik és az erősebb: a második negyedéves amerikai társasági adatok, a másik, aminek kevesebb figyelmet szenteltünk: a makrogazdasági adatok.Egyes térségek, országok – mint például az Európai Unió vagy az Egyesült Államok – igen nagy hangsúlyt fektetnek belső gazdálkodási adataikra és azok publikálására, de más, kevésbé „erős” gazdaságokról alig hallani a nemzetközi hírek között. Mivel nem vártuk, eljött és lecsapott közénk (a tőkepiaci résztvevők közé) az új probléma, a latin-amerikai „argentin tangó”. Nevezhetjük akárminek, de valójában saját magunk alkottuk ezt a gócpontot azzal, hogy nem figyeltük eléggé a dél-amerikai térség gazdasági állapotára – mondta egy Wall Street-i elemző. Amióta a Nasdaq árfolyama ugrásszerűen megnőtt, amióta a high-tech- és technológiai részvények emelkedésének és csökkenésének hírei uralják a nemzetközi tőzsdéket, azóta alig vesszük észre, hogy a kevésbé fejlett, de igen erős gazdaságok lassan, de biztosan zátonyra futnak. 1998 óta sokat megéltünk, megérezhettük, a délkelet-ázsiai, majd az orosz és azt követve a brazil válságot, amelyek mind egyformán kezdődtek és végződtek. Apró jelek, amelyekre nem figyeltünk, és fajsúlyos hírek, amelyeket nem vettünk figyelembe.Orosz–brazil pókerTalán a legjobban az orosz válságra emlékezhetünk, amikor a Budapesti Értéktőzsde részvényei naponta tíz százalékot meghaladóan gyengültek, és amikor az amerikai jegybanknak, a Fednek sorozatos kamatemelést kellett végrehajtania. Végeredményként egy nagyon nehéz helyzetbe került részvényesi réteget (néhol akár elszegényedő spekulánsokat) és sorban becsődölő brókercégeket kaphattunk. Sok – keleti szomszédunk miatt egzisztenciájukat is elvesztő – spekuláns nem hitte el, hogy a Budapesti Értéktőzsde, amelynek részvényárai korábban hetekig, sőt hónapokig felfelé mozogtak, ilyen gyors és nagyarányú veszteséget termeljen nekik.Sajnos mégis így történt. Majd következett 1999 első negyedéve, amikor újabb csapást kapott a nemzetközi tőkepiac, a brazil Bovespa bezuhant, a gazdaság nehéz körülmények közé került, és csak az IMF és az amerikai kormány pénzügyi támogatása, valamint a brazil kormányzati szervek erős akarata tudta normalizálni a helyzetet. Egy ideig azt képzeltük az első komolyabb latin-amerikai válságról, hogy nem tud begyűrűzni, de hamar észrevehettük, hogy a fejlődő gazdaságokat érinti a leginkább, így az amerikai befektetők nem csak a dél-amerikai térségből, hanem a kelet-európai piacokról is kezdték kivonni mobilizálható tőkéiket.Tajvan és az Y2KA nemzetközi eseményeket figyelembe véve nem szabad elfelejtkeznünk az 1999-es, a kínai gazdaságot érintő rövid lefolyású eseményekről sem, amikor azt hittük, hogy a Nagy Fal országa nem tud falat építeni a romló gazdaság elé. Utólag elmondhatjuk: profik voltak, szinte csak a hírekből ismerhettük meg a kínai tőzsdei eseményeket, illetve a nemzeti fizetőeszköz árfolyam-stabilitására tett intézkedéseket. Akár azt is mondhatjuk, hogy nem történt semmi, de az nem volna helyénvaló. A délkelet-ázsiai térséget később az 1999 novemberi tajvani földrengés és a japán gazdasági növekedés egyre gyengébb kilátásai tartották kordában. Méretes ütés volt mind a tokiói, mind az amerikai részvényekre a tajvani talajmozgás, amit elsősorban a mikroelektronikai eszközöket felhasználó cégek éreztek meg.Nem sokkal a tajvani szerencsétlenséget követve jött a 2000. év eleje, illetve az Y2K-probléma. Ez viszont már fel volt fújva. A befektetőket minden oldalról azok a rettegett hírek fenyegették, hogy az új év első napján hazamennek a buliból, és nem működnek majd a telefonok, nem lesz áram, nem lesz fűtés és a korábban féltve védett adataikat összekuszálják a számítógépek. Csak azért, hogy a részvényesek nyugton maradjanak, a cégek komoly befektetéseket eszközöltek az év végi dátumátállására, amiből viszont más társaságok komoly profitot realizálhattak.Később jött az a kérdés, hogy az 1999 óta oly sokat magasztalt informatikai cégek képesek-e egyáltalán a kapitalizációjuknak megfelelő méretű növekedést produkálni, vagy csak lufi az egész, és bármikor kipukkadhat. Távlatokból most már elmondhatjuk, hogy kipukkadt, a cégek még pozitív gazdálkodási adatokra sem tudtak szert tenni, nem hogy növekedést felmutatni. A cégek nagy része valójában sufniban összetákolt internetes portál volt, amelyek lassan kinőtték ugyan magukat, de a részvényárak mögött igazából nem állt tőke. A meglepetés nem maradt el. Még 1999 végén hittek az „internetistenben” ami megváltja a világot és mindenkit gazdaggá tesz, de később a karácsonyi vásárlási dömping bemutatta, hogy szinte összeomlik a világháló, ha az amerikai nép elkezd rajta vásárolni. Az ajándékba vett áruk nem, vagy késve érkeztek meg a karácsonyfa alá, sőt több esetben téves árut küldtek el a vásárlóknak.Miközben az amerikai gazdaság növekedett – már túlzott ütemben – és gyarapodott, addig a más térségekben nem az in-ternet, hanem a nemzeti gazdaság egyensúlya került problémás helyzetbe. A tengerentúlon a Federal Reserve sorozatos kamatcsökkentő lépésekkel próbálta az USA gazdaságát egyensúlyban tartani, de senki nem figyelt a feltörekvő piacok elértéktelenedésére és a kevésbé erős gazdaságokra. A török belpolitikai válság ugyan már rendeződött, de a gazdasági egyensúly még nem állt teljesen helyre, így az a mondat, ami egy amerikai brókertől származik: „sokat voltunk elfoglalva magunkkal” – helytállónak tűnik. Valóban nem vettük észre, hogy egy újabb gócpont van kialakulóban, pedig ezt a szituációt három éve már átélhettük, akkor brazil válság volt a neve.Argentin tangóJött, látott és remélhetőleg nem győzött az argentin tangó. A közvélemény először a múlt héten tudhatta meg, hogy valójában újból gyengélkedik az egyik legnagyobb dél-amerikai gazdaság. Az elemzők arról beszéltek: az argentin gazdaság egyre közelebb kerül ahhoz, hogy 130 milliárd dollár adóssághoz fűződő kötelezettségnek ne tudjon eleget tenni, azaz ne tudja megfizetni a kamatokat. A nehézségek első jeleire a hét elején a Merval tőzsdemutató hat százalékot zuhant. A valósághoz hozzá kell tenni, hogy a Argentínának minden eddiginél magasabb, 14 százalékot meghaladó kamatot kellett beígérnie a rövid távú (ötéves) adósságpapírok aukcióján a befektetőknek. A szakértők szerint a legrosszabb akkor következhet be, ha a latin-amerikai piaci probléma átterjed más gazdaságokra is. A múlt hét péntekig kétszer rontották le a argentin szuverén adósság hitelminősítői besorolását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.