Argentínán a világ szeme

Mi van akkor, ha…? – tehetjük joggal fel a kérdést mind a tengerentúlon, mind Európában, az elemzőknek és a spekulánsoknak egyaránt. Néha éppen középpontba kerülnek a különböző fajsúlyú hírek, néha viszont pont ellenkezőleg: elsétálunk mellettük, és észre sem vesszük, hasonlóan, mint a múlt héten. A tőkepiacokat két trend mozgatta, az egyik és az erősebb: a második negyedéves amerikai társasági adatok, a másik, aminek kevesebb figyelmet szenteltünk: a makrogazdasági adatok.Egyes térségek, országok – mint például az Európai Unió vagy az Egyesült Államok – igen nagy hangsúlyt fektetnek belső gazdálkodási adataikra és azok publikálására, de más, kevésbé „erős” gazdaságokról alig hallani a nemzetközi hírek között. Mivel nem vártuk, eljött és lecsapott közénk (a tőkepiaci résztvevők közé) az új probléma, a latin-amerikai „argentin tangó”. Nevezhetjük akárminek, de valójában saját magunk alkottuk ezt a gócpontot azzal, hogy nem figyeltük eléggé a dél-amerikai térség gazdasági állapotára – mondta egy Wall Street-i elemző. Amióta a Nasdaq árfolyama ugrásszerűen megnőtt, amióta a high-tech- és technológiai részvények emelkedésének és csökkenésének hírei uralják a nemzetközi tőzsdéket, azóta alig vesszük észre, hogy a kevésbé fejlett, de igen erős gazdaságok lassan, de biztosan zátonyra futnak. 1998 óta sokat megéltünk, megérezhettük, a délkelet-ázsiai, majd az orosz és azt követve a brazil válságot, amelyek mind egyformán kezdődtek és végződtek. Apró jelek, amelyekre nem figyeltünk, és fajsúlyos hírek, amelyeket nem vettünk figyelembe.Orosz–brazil pókerTalán a legjobban az orosz válságra emlékezhetünk, amikor a Budapesti Értéktőzsde részvényei naponta tíz százalékot meghaladóan gyengültek, és amikor az amerikai jegybanknak, a Fednek sorozatos kamatemelést kellett végrehajtania. Végeredményként egy nagyon nehéz helyzetbe került részvényesi réteget (néhol akár elszegényedő spekulánsokat) és sorban becsődölő brókercégeket kaphattunk. Sok – keleti szomszédunk miatt egzisztenciájukat is elvesztő – spekuláns nem hitte el, hogy a Budapesti Értéktőzsde, amelynek részvényárai korábban hetekig, sőt hónapokig felfelé mozogtak, ilyen gyors és nagyarányú veszteséget termeljen nekik.Sajnos mégis így történt. Majd következett 1999 első negyedéve, amikor újabb csapást kapott a nemzetközi tőkepiac, a brazil Bovespa bezuhant, a gazdaság nehéz körülmények közé került, és csak az IMF és az amerikai kormány pénzügyi támogatása, valamint a brazil kormányzati szervek erős akarata tudta normalizálni a helyzetet. Egy ideig azt képzeltük az első komolyabb latin-amerikai válságról, hogy nem tud begyűrűzni, de hamar észrevehettük, hogy a fejlődő gazdaságokat érinti a leginkább, így az amerikai befektetők nem csak a dél-amerikai térségből, hanem a kelet-európai piacokról is kezdték kivonni mobilizálható tőkéiket.Tajvan és az Y2KA nemzetközi eseményeket figyelembe véve nem szabad elfelejtkeznünk az 1999-es, a kínai gazdaságot érintő rövid lefolyású eseményekről sem, amikor azt hittük, hogy a Nagy Fal országa nem tud falat építeni a romló gazdaság elé. Utólag elmondhatjuk: profik voltak, szinte csak a hírekből ismerhettük meg a kínai tőzsdei eseményeket, illetve a nemzeti fizetőeszköz árfolyam-stabilitására tett intézkedéseket. Akár azt is mondhatjuk, hogy nem történt semmi, de az nem volna helyénvaló. A délkelet-ázsiai térséget később az 1999 novemberi tajvani földrengés és a japán gazdasági növekedés egyre gyengébb kilátásai tartották kordában. Méretes ütés volt mind a tokiói, mind az amerikai részvényekre a tajvani talajmozgás, amit elsősorban a mikroelektronikai eszközöket felhasználó cégek éreztek meg.Nem sokkal a tajvani szerencsétlenséget követve jött a 2000. év eleje, illetve az Y2K-probléma. Ez viszont már fel volt fújva. A befektetőket minden oldalról azok a rettegett hírek fenyegették, hogy az új év első napján hazamennek a buliból, és nem működnek majd a telefonok, nem lesz áram, nem lesz fűtés és a korábban féltve védett adataikat összekuszálják a számítógépek. Csak azért, hogy a részvényesek nyugton maradjanak, a cégek komoly befektetéseket eszközöltek az év végi dátumátállására, amiből viszont más társaságok komoly profitot realizálhattak.Később jött az a kérdés, hogy az 1999 óta oly sokat magasztalt informatikai cégek képesek-e egyáltalán a kapitalizációjuknak megfelelő méretű növekedést produkálni, vagy csak lufi az egész, és bármikor kipukkadhat. Távlatokból most már elmondhatjuk, hogy kipukkadt, a cégek még pozitív gazdálkodási adatokra sem tudtak szert tenni, nem hogy növekedést felmutatni. A cégek nagy része valójában sufniban összetákolt internetes portál volt, amelyek lassan kinőtték ugyan magukat, de a részvényárak mögött igazából nem állt tőke. A meglepetés nem maradt el. Még 1999 végén hittek az „internetistenben” ami megváltja a világot és mindenkit gazdaggá tesz, de később a karácsonyi vásárlási dömping bemutatta, hogy szinte összeomlik a világháló, ha az amerikai nép elkezd rajta vásárolni. Az ajándékba vett áruk nem, vagy késve érkeztek meg a karácsonyfa alá, sőt több esetben téves árut küldtek el a vásárlóknak.Miközben az amerikai gazdaság növekedett – már túlzott ütemben – és gyarapodott, addig a más térségekben nem az in-ternet, hanem a nemzeti gazdaság egyensúlya került problémás helyzetbe. A tengerentúlon a Federal Reserve sorozatos kamatcsökkentő lépésekkel próbálta az USA gazdaságát egyensúlyban tartani, de senki nem figyelt a feltörekvő piacok elértéktelenedésére és a kevésbé erős gazdaságokra. A török belpolitikai válság ugyan már rendeződött, de a gazdasági egyensúly még nem állt teljesen helyre, így az a mondat, ami egy amerikai brókertől származik: „sokat voltunk elfoglalva magunkkal” – helytállónak tűnik. Valóban nem vettük észre, hogy egy újabb gócpont van kialakulóban, pedig ezt a szituációt három éve már átélhettük, akkor brazil válság volt a neve.Argentin tangóJött, látott és remélhetőleg nem győzött az argentin tangó. A közvélemény először a múlt héten tudhatta meg, hogy valójában újból gyengélkedik az egyik legnagyobb dél-amerikai gazdaság. Az elemzők arról beszéltek: az argentin gazdaság egyre közelebb kerül ahhoz, hogy 130 milliárd dollár adóssághoz fűződő kötelezettségnek ne tudjon eleget tenni, azaz ne tudja megfizetni a kamatokat. A nehézségek első jeleire a hét elején a Merval tőzsdemutató hat százalékot zuhant. A valósághoz hozzá kell tenni, hogy a Argentínának minden eddiginél magasabb, 14 százalékot meghaladó kamatot kellett beígérnie a rövid távú (ötéves) adósságpapírok aukcióján a befektetőknek. A szakértők szerint a legrosszabb akkor következhet be, ha a latin-amerikai piaci probléma átterjed más gazdaságokra is. A múlt hét péntekig kétszer rontották le a argentin szuverén adósság hitelminősítői besorolását.