Az MSZP és az alkotmány

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát az MSZP által kezdeményezett népszavazás ügyében. A döntés értelmében egy kérdőíven nem lehet szavazni a munkaidő megszervezéséről, a nyugdíjemelés módjáról, a hivatásos hadseregre való áttérésről és az ingyenes nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséről. Az MSZP nevében nyilatkozó Nagy Sándor – akit nem jogtudósként ismer a közvélemény – nemrégiben a jogászprofesszor Mádl Ferenc köztársasági elnököt vádolta alkotmánysértéssel, a népszavazási ügyben pedig az Alkotmánybíróságot bírálta. A politikus furcsállta, hogy a testület csak formai ügyben döntött, és az alkotmányossági panaszok tartalmi részével nem foglalkozott. Hogy miért nem, azt nem tisztünk elemezgetni, ám a józan ész szerint, ha egy ponton elbukott egy kezdeményezés, akkor teljesen fölösleges újabb hibákat keresgélni. Ezzel kapcsolatban még egy fontos momentum: az alkotmánybírák egyhangúlag hozták meg döntésüket. Nem mellesleg a köztársaság egyik alapintézményének faktummá vált véleményét „kóstolgatják”, ahogy „európai demokratákhoz” illik. Lelkük rajta. Egyébként érdekes megfigyelni, hogy a szocialisták szinte minden olyan esetben bírálják az Alkotmánybíróságot, amikor az számukra kedvezőtlen határozatot hoz. Ellenben hónapokig emlegetik azt az egy-két esetet, amikor a kormánypártokra nézve hoz elmarasztaló döntést a testület.Ám ennél fontosabb: mi motiválja az MSZP-t arra, hogy egyrészt degradálja a népszavazás intézményrendszerét, másrészt ostoba csoportosulásként tüntesse fel a polgárokat négy olyan kérdés megfogalmazásával, amelyre alighanem mindenki igennel válaszol. Mert ki ne szeretné, hogy nagyobb legyen a nyugdíj vagy hogy ingyen lehessen nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni? Ennyi erővel az adók csökkentéséről vagy teljes eltörléséről is lehetne népszavazást tartani, ahogy azt a Munkáspárt szeretné. Érdemes megjegyezni azt, hogy mind a négy célkitűzés szerepel a jelenlegi kormány programjában. A népszavazás intézményét egyébként nem először akarja látványosan lejáratni az MSZP. Emlékezetes, hogy a Horn-kormány idején az akkori ellenzék aláírás-gyűjtési akciót hirdetett a magyar föld külföldieknek történő eladása ellen, ám jogi csűrcsavarral, és egy alternatív aláírásgyűjtő ívvel ellehetetlenítették annak megrendezését.A párt indítékait keresve érdemes felidézni, amikor bejelentették a népszavazás tervét, a magyar sajtó attól volt hangos, hogy Kovács László, Medgyessy Péter és Németh Miklós miként rivalizál, bírálva egymást és a szocialista pártot. Tavasszal, amikor felmerült a népszavazás gondolata, joggal hihettek abban, hogy végre találtak olyan, talán mára kissé terhessé váló témát, ami eltereli a figyelmet a párt belső vitáiról. Ma már nehéz kihátrálni az ügy mögül, bár feltehetően az MSZP-n belül is látják: bajosan lehet olyan kérdésekre több millió igen szavazatot összegyűjteni, amelyekről mindenki tudja, hogy támogatásuk esetén se történne semmi látványos változás, hiszen az igen szavazattal kikényszerítendő célok már megvalósultak vagy hamarosan – a népszavazástól függetlenül – megvalósulnak. Az pedig talán mindenki – talán még a baloldali stratégák – számára is világos, mennyire rosszul jönne az MSZP-nek a választások előtt egy sikertelen népszavazás.