Az úthálózat fejlesztése gazdasági fellendülést hoz

Saját program kidolgozásába kezdett az Európai Unió (EU) – előretekintve a várható bővítés felé –, ami a csatlakozni szándékozó országokon belüli, illetve az országok különböző térségei közötti összeköttetések javítását szolgálja. E program neve: Közlekedési infrastruktúraigények felmérése, angol rövidítése: TINA.A hazánk egészét lefedő sugaras közúti hálózat mára a fejlődés gátjává vált. A remélt uniós tagság e közép-európai fordítókorongot, a Kárpát-medencét, fel fogja értékelni.Budapest tehermentesítése céljából is fontos egy olyan közúti fejlesztési koncepció elfogadása, amely biztosítja az országok térségei közötti közúti összeköttetések javítását. Ezért szükséges a 8-as, a 4-es és a 42-es főút, azaz a jövőbeli M8–M4 gyorsforgalmi út kiépítése, a kelet– nyugati irányú tengely létrehozása, a dunaújvárosi híd felépítésével együtt.Az előző tíz évben átrajzolódott Európa politikai és gazdasági térképe. Ennek megfelelően a korábbi megosztottság csökkent, új gazdasági centrumok és erővonalak rajzolódtak ki. Az 1998-ban elkészült első TINA-jelentés szerint a kiépítésre javasolt útvonalak két részre oszlanak – a törzshálózatra és a kiegészítőelemekre. Ez utóbbi megegyezik az 1997-ben Helsinkiben megállapított nemzetközi korridorokkal. A kiegészítőelemek azokat a TINA-folyosókat tartalmazzák, amelyek kiépítése a TINA-konzorcium szerint hazánkkal egyeztetve szükséges a kiegyensúlyozott és megfelelő hatásfokkal üzemelő európai gyorsforgalmi úthálózat létrehozásához, a helsinki folyosókon túl. Ezek a kiegészítőelemek jelenleg nem alkotnak önálló gyorsforgalmi úthálózati elemet, hanem több eltérő funkciójú, kiépítettségű úton végighaladva alakulnak ki.Az EU hazánk centrális fekvését igen fontos közlekedési tényezőként értékeli, amelynek egyik következménye, hogy a Helsinkiben elfogadott európai közlekedési folyosók közül hat érinti országunk területét. A közlekedés-földrajzi adottságokat tekintve Magyarország centrális elhelyezkedésű Kelet-Közép-Európában. Ez a nemzetközi közlekedési kapcsolatokban egyrészt kiemelt szerephez juttatja az országot, másrészt a jelentős tranzitforgalom zökkenőmentes átengedését követeli meg.Az utóbbi időszak nemzetközi társadalmi-gazdasági változásai előtérbe helyezték további TINA-kiegészítőelemek szükségességét, amelyek közül kiemelkedő fontosságú a 8-as, a 4-es és a 42-es főút, azaz a későbbiekben megvalósuló M8–M4 gyorsforgalmi út alkotta K–Ny-i tengely, amely Rábafüzes–Dunaújváros– Ártánd közötti nyomvonalon biztosít nemzetközi kapcsolatot. A fejlesztés új távlatokat nyithat a regionális együttműködésben nemcsak a hazai, hanem az osztrák és az olasz régiók között is. Az Ausztriához, Olaszországhoz, illetve az EU-hoz való közvetlen csatlakozás rendkívül sok előnynyel jár, amelyeknek nemcsak térségi, de országos szintű hatásai is érzékelhetők lesznek. Jelenleg Burgenland, Stájerország, Karintia és az északolasz tartományok közvetlenül érdekeltek a hazánk belső területeivel tartandó megfelelő kapcsolatok kiépítésében, mivel azok új befektetési és együttműködési lehetőségeket jelentenek.A keleti országrész egyik legfontosabb, legnagyobb forgalmat lebonyolító főútja a 4-es számú főút, amely Magyarország leghosszabb elsőrendű főútvonala. Felfűzi az Alföld északi és keleti részének nagyobb városait, és négy megye területén áthaladva Püspökladánynál a 42-es főúton éri el Romániát. A két országrész kapcsolatát a Dunaújváros térségébe tervezett híd teremti meg. A 8-as főút gyorsforgalmi úttá fejlesztésének hatásaként a hazai természetes gazdaságfejlesztésből és a külföldi tőkebefektetési többletből származó GDP-növekmények egyaránt kedvező képet mutatnak.A Közlekedéstudományi Intézet Rt. által készített tanulmány szerint az M8-as autópálya megépülése esetén az érintett térségben 2015-ben 1998-as árszinten 156 milliárd forint/év potenciális GDP-többlet keletkezne. A külföldi befektetésekből az M8-as mentén 2015-ben pedig 540 milliárd forint/év potenciális árbevételi többlet valószínűsíthető. Mivel a két értékben bizonyos átfedés is vélelmezhető, ezért öszszességében az M8-as autópálya 2015-re várható primer GDP többletnövelő hatásának lehetősége 600 milliárd forint/év nagyságrendű. A gyorsforgalmi út építése nemcsak az általa érintett térség jóléti mutatóit javítja becsült és településfejlesztő hatásai által, hanem a nemzetgazdaság számára is realizálható hasznot hoz. Az M8-as gyorsforgalmi út megépülése esetén a hazai természetes gazdaságfejlődésből származó növekmény akár a GDP évi egy százalékát is elérheti, a külföldi tőkebefektetésekből – 1998-as árszinten – 382–707 milliárd forint/év többlet várható. A foglalkoztatottság javulásából nemzetgazdasági szinten 6,8– 9,7 milliárd forint költségvetési többlet realizálható évenként.A gyorsforgalmi út megépítésének hatására várható, hogy mérséklődik az elvándorlás, tovább fejlődik a település és a kistérségi infrastruktúra, javul a lakosság életminősége, nőnek a jövedelmek. A tanulmány szerint az elvándorlás mérséklődése szintén megtakarítást jelent a nemzetgazdaságnak, amelynek értéke 0,9 milliárd forint/év az egy év alatt elvándoroltakra vonatkoztatva, 1998-as árszinten. Hasonló értékek és megállapítások vonatkoznak az M4-es (4-es, 42-es) szakaszára is.Mindezek összegzéseként megállapítható, hogy az M8–M4 gyorsforgalmi út megépítése a nemzetgazdaság és a hatásterületén élő lakosság számára egyaránt komoly nyereséget jelenthet, amely átgondolt, céltudatos területfejlesztési tevékenység mellett maximálisan kiaknázható. A következő időszak tervezett gyorsforgalmi útfejlesztésében teljes egészében az EU-csatlakozással összefüggő feladatokra koncentrálódnak az erőforrások. Ezek a feladatok elválaszthatatlan részét képezik a hazai infrastruktúra felzárkóztatási folyamatának.Magyarország európai uniós tagsága esetén a jelenlegi 8-as és 4-es főút vonalán bonyolódik az unión belüli kelet–nyugati forgalom jelentős része, amit a meglévő út nem képes befogadni, ezért feltétlenül szükség van arra, hogy az M8–M4 gyorsforgalmi út – a 8-as, a 4-es és a 42-es utak fejlesztése és hiányzó kapcsolataik megvalósítása – mielőbb megépüljön, és bekerüljön a TINA-hálózatba.A fejlesztés nagyságrendje szükségessé teszi az EU-s források bevonását, aminek feltétele, hogy a fejlesztés bekerüljön a TINA-programok sorába.