A német politikai és társadalmi élet számtalan vezető személyisége juttatta kifejezésre felháborodását, miután napvilágot látott az Európa Tanács jelentése, amelyben Németországot a rasszista államok közé sorolták.A Strasbourgból útnak indult és azonnal széles körű tiltakozást eredményező dokumentum a rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó bizottság (ECRI) szakértőinek véleményére épült, akik aggódásuknak adtak hangot a – szerintük – antiszemita jellegű bűncselekmények számának növekedése miatt, amelyeket állítólag mind a kormány, mind a lakosság egyszerűen tudomásul vesz. Ezt az állítást a zsidó sírkövek meggyalázását szolgáló merényletek listája követte és az a megítélés, hogy az idegengyűlöletet szítják olyan eszmék, mint a „német vezérkultúra” fogalma.A szövetségi belügyminiszter, Otto Schily azonnal megkérdőjelezte a jelentés állításait. A kormány hathatós támogatást kapott mindenekelőtt a hazai zsidó csúcsszervezet részéről. „Németországban nem mindenki rasszista vagy antiszemita” – hangoztatta Paul Spiegel, a Német Zsidók Központi Tanácsának elnöke, és higgadtságra intett. Ezt követően az Európa Tanács igyekszik elvenni a vitatható besorolás élét.„A szövetségi köztársaság valóban sokat tesz a rasszizmus és antiszemitizmus feltartóztatásáért. Nem állítható, hogy ölbe tett kézzel szemléli a fejleményeket. Mindezt az illetékes bizottságnak nem sikerült megfelelően kidomborítania” – mondta Hans Christian Krüger, az Európa Tanács helyettes főtitkára.Az Európa Tanács eltúlzott kritikáját visszautasító zsidó csúcsszervezet elnöke ezzel egy időben felhívta a figyelmet arra, hogy megszigorított törvényekkel mindössze a rasszizmus tünetei ellen lehet harcolni, a fiatalokat mindenekelőtt a család és az iskola oktathatja toleranciára.
Verstappennel nem bírtak, Piastri rémálma valósult meg Bakuban
