Büntetőeljárás a HVG főszerkesztője ellen

Büntetőeljárás indult Lipovecz Iván, a HVG főszerkesztője ellen – erősítette meg értesülésünket Samu Attila, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Lipoveczet kényszerítés kísérlete bűntettének elkövetésével gyanúsítják. Állítólag a HVG Rt. vezérigazgatója ellen magánvádas büntetőeljárást folytató Félix Péter újságírót azzal próbálta másfél évvel ezelőtt feljelentése visszavonására rábírni, hogy kilátásba helyezte munkaviszonyának felfüggesztését.Félix Péter 1999. november 3-án a HVG Rt. dolgozóinak tartott zártkörű részvényárverésen – az rt. által szabályozott módon – sikeresen licitált a társaság eladásra kínált kisebb részvénycsomagjából 144 darab HVG-részvényre. A HVG Rt. szabályzata alapján Félix, mint a lap bármelyik tulajdonosa, az rt. papírjainak legfeljebb hat százalékát szerezheti meg. Az említett liciten Félix a megvásárolt részvényeivel nem lépte túl ezt a határt. Csakhogy az árverésen eladásra kínált részvényekre többen is jelentkeztek, s Félix – felverve az árat – a többi licitáló orra elől vásárolta fel a papírok jelentős hányadát. Szauer Péter, a HVG Rt. vezérigazgatója a felfokozott hangulatban durva sértésre ragadtatta magát. Félix állítása szerint a vezérigazgató megígérte: ellehetetleníti az újságírót a szerkesztőségben.Az árverést a HVG Rt. vezetése utólag érvénytelennek nyilvánította, mondván, a lap egyik külföldi tudósítóját elmulasztották értesíteni az árverésről. Félix az árverésen elhangzottak miatt rágalmazásért magánvádas büntetőeljárást indított a bíróságon Szauer Péter ellen. A büntetőperben még első fokon sem született döntés.Félix Péter a Szauer elleni feljelentését azzal indokolta lapunknak, hogy okkal feltételezhette: a vezérigazgató beváltja fenyegetését, és valóban ellehetetleníti újságírói tevékenységét, ugyanis a HVG Rt. gazdálkodását érintő ügyekben már korábban konfliktusba keveredett a lap vezetésével. Elmondása szerint Lipovecz az árverést követően előbb szóbeli fenyegetésekkel próbálta rábírni az újságírót a Szauer elleni feljelentés visszavonására. Miután az újságíró erre nem volt hajlandó, a főszerkesztő 1999. december 2-án levélben arról értesítette, hogy „közösségellenes viselkedése, a szerkesztőség értékrendjének durva megsértése miatt” további intézkedésig nem kívánja Félix cikkeit megjelentetni. Az újságíró szerint a felfüggesztő határozattal Lipovecz „a korábban kilátásba helyezett kényszerítő intézkedéseket léptette hatályba”.Elvont járandóságokFélix a felfüggesztés alatt a „hivatalos” munkabérét továbbra is megkapta, ám az ugyancsak újságírói tevékenységéért magáncége által „üzletviteli tanácsadás” címen számlázott „jövedelmét” és a lapkiadó által nyújtott bőkezű szociális juttatásokat a felfüggesztés időtartamára elveszítette. Így le kellett adnia a magáncéljaira is használható gépkocsit és a mobiltelefont.A konfliktusból előbb jogvita, később munkaügyi per lett. 2000. január végén – miután Lipovecz Iván értesült a Félix által benyújtott bírósági keresetről – az újságíró megkapta „rendes felmondását” is. A munkaügyi perben pénteken hirdetett ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság. A jogerős ítélet szerint Félix munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg a HVG főszerkesztője, elbocsátásának kizárólagos oka az volt, hogy a figyelmeztetés ellenére nem vonta vissza a büntetőfeljelentést, továbbá az, hogy a felfüggesztése miatt munkaügyi pert kezdeményezett.Sajátos ügyészi érvelésAz elsőfokú peres eljárás végére az újságíró számára egyértelművé vált, hogy a HVG Rt. pervesztése esetén sem kívánja foglalkoztatni, kényszerítés bűntette miatt feljelentette Lipovecz Ivánt a XII. kerületi ügyészségen. A kerületi ügyészség 2001. január 17-én megtagadta a nyomozást, mondván, a Lipovecz által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény.Az ügyészi határozat indokolása igen figyelemreméltó. Eszerint: „A kényszerítés törvényi tényállása nem csupán az erőszakot vagy a fenyegetést, illetve a cselekvésre vagy passzivitásra kényszerítő magatartást tartalmazza, hanem azt is, hogy a kényszerítés a sértettnek jelentős érdeksérelmet okozzon.” Márpedig a Szauer Péter elleni „magánvád visszavonása – különösen az évi4 125 000 Ft nettó jövedelem, magáncélokra is alkalmazható gépkocsi- és mobilhasználat, valamint egyéb rendszeres juttatások tükrében – nem jelent jelentős érdeksérelmet” – áll az indokolásban.A HVG egykori újságírója igencsak megdöbbent a kerületi ügyészség álláspontján. – Az ügyészség szerint akinek magas a jövedelme, az ne ugráljon, ne próbálja meg az igazát a bíróságon keresni, hanem munkaadójától – ha az jól megfizeti – azt is el kell tűrnie, hogy elküldik a k… anyjába – fakadt ki.Lipovecz feljelentésével egy korábbi sérelmét is orvosolni kívánja az újságíró. Félix Péter már említett, a HVG Rt. gazdálkodásával összefüggő konfliktusa a lap újságírói által alapított HVG Szerkesztőségi és Vagyonkezelő Bt. ügye miatt alakult ki. És ez vezetett – Félix szavai szerint – a Szauer Péter által a részvényárverésen elkövetett „rágalmazáshoz”. Az újságíró még 1998 végén megtagadta az aláírását egy olyan dokumentumon, amelyben a 190 ezer forintos vagyoni betétű társaság tőkeemeléséhez kérték a bt.-tagok hozzájárulását. A cég vagyoni betétjét az eredménytartalék – vagyis a cég el nem költött nyeresége – terhére 38 millió forinttal akarták megemelni a tagok, köztük Félix hozzájárulásával. Csakhogy az újságíró úgy tudta: a betéti társaság nem gazdálkodhatott ilyen eredményesen, annál kevésbé, mivel szerinte egyáltalán nem végzett semmilyen gazdasági tevékenységet. Lipovecz – Félix elmondása szerint – „ellentmondást nem tűrő hangon” közölte vele, hogy „vagy aláírja a papírokat, vagy kilép a bt.-ből”.Ő azonban ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy tulajdonosi jogon betekinthessen a cég irataiba. Lipovecz – Félix állítása szerint – ezt előbb megtagadta, majd Szauerhez irányította, hogy tőle kérje el a bt. éves mérlegeit.Lenyűgöző bt.-mérlegAz újságíró kielégíthette tehát a mérlegadatok iránti kíváncsiságát, és a bt. eredményei „lenyűgözték”. Kiderült számára, hogy 1997 végén a bt. ötvenmillió forint saját vagyonnal bírt. Míg 1996 végén 17,6 millió forint adóköteles bevétel mellett 13,5 millió forint adózott eredményt ért el, 1997-ben a társaság eredményessége fokozódott: 25,6 millió forint bevétel mellett 20,5 millió forint adózott eredményt produkált. A társaság alkalmazottak nélkül, csekély költségekkel volt eredményes.Félix Péterben a mérlegadatok csak újabb kételyeket ébresztettek, de ennek ellenére aláírta az iratokat. Ezt lapunknak utólag azzal magyarázta: nem akarta tovább élezni a konfliktust, mert félt, hogy elveszíti az állását. Amikor azonban a kényszerítés miatt feljelentette főszerkesztőjét, ezt a bt.-ügyet is – mint az aláírását „kierőszakoló” cselekményt – előzményként rögzítette ügyészséghez küldött levelében.A kerületi ügyészség azonban a bt. ügyében sem osztotta az újságíró álláspontját. „Ha egy gazdasági társaság tagjai döntésre jutottak, és a kisebbség azt nem fogadja el, a kisebbség nem tehet mást, mint hogy megválik attól a társaságtól. Ez nem büntetőjogi értelemben vett kényszer, hanem gazdasági szerveződésből eredő kényszer” – szögezi le a határozat. Félix úgy véli: a határozatban nem tükröződik vissza a kerületi ügyészség betéti társaságokra vonatkozó jogszabályismerete. Ezért amikor a nyomozást megtagadó végzés ellen panaszt nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre, részletesen kitért a bt. ügyeivel kapcsolatos aggályaira is.A Fővárosi Főügyészség helyt adott Félix kérelmének, és a kényszerítés bűntett kísérletének gyanúja miatt nyomozás elrendelésére utasította a kerületi ügyészséget. Jelenleg azt is vizsgálja az ügyészség, hogy miként történt a HVG szerkesztőségi bt.-jének tőkeemelése.A HVG Rt., illetve az érdekeltségébe tartozó társaságok időközben megvásárolták a tagoktól a betéti társaságot, amelynek vagyoni betétje ismét 190 ezer forint. Ugyanis miután 1997 decembere végén – a tagok hozzájárulásával – a tőkét 38 millió forinttal megemelték, két hónap múlva a bt. 32 tagja visszavonta a tőkeemelésre vonatkozó döntést, és ezzel szinte egy időben a bt. tulajdonjogát 190 ezer forintért átruházta a HVG Rt.-re.Félix szerint a szerkesztőségi tulajdonosok egy olyan céget adtak át a HVG Rt.-nek 190 ezer forintért, amely az adatok szerint ötvenmillió forint likvid tőkével bírt.A XII. kerületi ügyészség – felettes szerve, a Fővárosi Főügyészség 2001. április 21-i felhívására – elrendelte a nyomozást Lipovecz Iván ellen kényszerítés kísérletének gyanúja miatt. Lipovecz a gyanúsítás ellen panasszal élt, ezt az ügyészség elutasította.Szauer Péter, a HVG Rt. vezérigazgatója nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Nem járult hozzá ahhoz sem, hogy a telefonbeszélgetésünk során a Félix-üggyel kapcsolatban adott háttér-információkat felhasználjuk. Egy magát megnevezni nem kívánó újságíró – ugyancsak háttér-információ gyanánt – elmondta: a szerkesztőség túlnyomó többsége nem ért egyet Félix Péterrel, többen úgy vélik, Félix a büntetőfeljelentésekkel „túllépte a határt”.

---