Cégmegbélyegző

A zöld ágDehogyis egy épület befejezéséről szól a mese! A mese mindig az emberről szól. Az ember tíz évig mártírként tűrte, amit a Mártírok útjával és vele csináltak. Aztán elköltözött Újlipótvárra, és azt hitte, megváltotta a békéjét. Súlyosan tévedett. A (négyemeletes) házzal szemben, amelybe költözött, egy kétemeletes, szép régi épület állt, három madárdísszel, amelyekről vendégeinek véleménye megoszlott. Volt, aki azt mondta, gólyák, volt, aki gulipánra szavazott.A három madár pelikánt szeretett volna ábrázolni, nem azért, mert a régi magyar irodalomban azt hitték, envérével táplálja fiókáit, hanem mert valamikor itt volt a Pelikán mosoda. Ma egy piac- és közvélemény-kutató intézet működik az épületben – ők terjeszkednek. Hová? Hát fölfelé. Két emeletet. Ha elbírja a régi ház. Elbírja. Csak én fogok megzavarodni addig. Mert én vagyok az az ember, aki az Újlipótvárosba költözött. Én nem tudok a nyáron dolgozni az építkezéstől.Erre az írásra már régóta készültem, egész más okból. Eddig, ha kinéztem az ablakon, az épületben dolgozókon kívül (egy szőke lány, akinek a légkonditól állandóan csöpög az orra, de nem mer szólni) az épület tetejére, távolabbi házak tűzfalaira, lichthofjaira és kéményeire láttam. Az egyik kéményből egy ágacska nőtt ki, zölden, mint a remény. Sokat gondoltam rá, jövendő sorsára, amely már rég meg volt írva, mint az enyém.