Csökkenő szegedi gyógyidegenforgalom

Meglepő statisztikát ismertetett Csongrád megye egyetlen gyógyhotelje, a szegedi Forrás szállóvezetője, Ballai Katalin. Csak öt-hat százalékos a régió gyógyidegenforgalma, holott lehetőségeik alapján akár nyolcvan–kilencven százalékos is lehetne a kihasználtság.Ez a körülmény azért érthetetlen a szakembereknek, mert ugyanolyan minőségű Szeged, Vásárhely, Makó, Mórahalom gyógyvize, mint a sokkal forgalmasabb Gyuláé vagy Hajdúszoboszlóé. Az alulreprezentáltság azért megdöbbentő, mert a hetvenes évektől kezdve nagyon sok pénzt, reálértékben kifejezve milliárdokat költöttek a termálkutak fúrására és a hozzájuk kapcsolódó fürdők, intézmények építésére. Szegeden a városi önkormányzat költségvetéséből 1985-ig megvalósult az a nagyszabású program, amelynek során tíz termálmedencét építettek a Tisza partján. 1987-ben a SZOT felhúzta azt a háromszázötven ágyas gyógyszállót, amely Európa-szintű gyógyászati részlegekkel rendelkezik. A sors furcsa fintora, hogy a hotel nem a betegekből, hanem az üzleti turizmusból tartja fenn magát, pedig a vendégek a társadalombiztosítás hozzájárulásával gyógyulhatnak itt.Csak Szegeden a város különböző fürdőiben harminc termálvizes medence működik, de úgy látszik, hogy az ízületi betegségek kezelésére alkalmas víz ország- és Európa-szerte nem ismert, így a gyógy-idegenforgalom évről évre csökken. Ez az ágazat, ami Kelet-Magyarország egyes térségeben jó megélhetést biztosít, Szegeden és környékén mindössze négy-öt évig virágzott a kilencvenes évek elején.Az apályt a szakemberek eleinte az elhúzódó balkáni háborúval magyarázták, de az két éve már befejeződött. Sokan az autópálya hiányát okolják a vendégek elmaradásáért, ám Gyulára sem vezet sztráda és ott mégis nagy a forgalom. Az okokat kutatva a szállodavezetők felmérték a helyi utazási irodák szokásait; a megyei utazási irodák általában csak a külföldi nyaralással, a telelés megszervezésével foglalkoznak, és nem szerveznek turnusokat haza, a Dél-Alföldre. Kétséges természetesen, hogy a szóban forgó irodák rendelkeznek-e elegendő személyzettel, tőkével és olyan infrastruktúrával, hogy „el tudják adni” Szeged fürdőit Nyugatra vagy Keletre. Egyesek a csökkenő gyógyturizmust annak számlájára írják, hogy a térség idegenforgalmi szervezeti nem hangolják össze marketing munkájukat.Szakmai berkekben egyre élesebb a vita. A szegedi önkormányzat nyilvánosságra hozta azt a tervét, hogy a tulajdonában lévő több mint százéves törökfürdőt átépíti, amely gyöngyszeme lehet egy gyógyászati paradicsomnak. Sokan azt remélik, erre a hírre jobban mozdulnak majd az utazási irodák.