Csomagkapcsolt adatátvitel

Országos lefedettséggel indítja július másodikán a GPRS-szolgáltatást a Pannon GSM, a forgalomban lévő készülékekkel akár 40,2 kilobit/másodperc adatátviteli sebességgel is. Az adatátvitel egyelőre meglehetősen csekély arányt képvisel a mobilhálózatok használatában, de szakértők szerint néhány éven belül ez megváltozik. A változás egyik ösztönzője lehet az ár, amit a GPRS-nél alacsonyabbra lehet szabni, mint a klasszikus vonalkapcsolt megoldásoknál. Az első GPRS-használók — ha a telefonjuk erre alkalmas — várhatóan a WAP-olók közül kerülnek majd ki, ők csak az adatátviteli díjat fizetik érte, ami arányosan jóval kevesebb, mint a mostani percdíj. Igaz, a készülék hozzá több mint hetvenezer forintba fog kerülni, vagyis sok adatot kell küldeni-fogadni, hogy azt mondhassa az előfizető: „Megtakarítottam az árát.” Csak ezért nem is érdemes megvenni valamelyiket a Motorola és az Ericsson GPRS-készüléke közül, a motiváció sokkal inkább a kialakítható mobil adatkapcsolat lehet egy munkahelyi kiszolgáló géppel, a rajta lévő együttműködést támogató rendszerrel, dokumentumtárral. Vannak, akiknek szükségük van a gyors adatátvitelre. Az egy éve, tavaly májusban bevezetett HSCSD adatátviteli rendszert, a 43,2 kilobit/másodperc sebességre is képes vonalkapcsolt PannonSztrádát mintegy ötszáz előfizető használja rendszeresen, egyesek a noteszgépükbe illesztett PC-kártya telefonnal, mások inkább Nokia 6210 készülékkel. A GPRS bevezetésére a PannonGSM az idén befektetésre szánt pénz egy százalékát költötte.