Megszorításokkal indul Bulgária eurózónás tagsága

Adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés, a szociális támogatások megnyirbálása – a bolgár kormány is megkapta a kötelező „receptet”, csak Szófia nem Brüsszeltől, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Miközben a balkáni ország nagy erőkkel készül az eurózónába való belépésre, egy sor követelést kell teljesítenie.

2025. 09. 21. 16:22
Az IMF logoja Fotó: CELAL GUNES Forrás: ANADOLU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy nap múlva véget ér a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember 10. óta tartó bulgáriai missziója, amely kulcsfontosságú hivatali látogatás volt a balkáni ország az eurózónába való, 2026. január 1-jei belépése előtt. Fabian Bornhorst, a szófiai IMF-misszió vezetője figyelmeztetett: a bolgár költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát, ezért szigorúbb fiskális politikára van szükség. Bornhorst szerint a következő költségvetésben egy százalékkal kell csökkenteni a kiadásokat, amit a közszféra bérnövekedésének ellenőrzésével kell elérni. Vagyis a közszféra béreit vissza kell fogni, a nyugdíjjárulékokat emelni kell, és az egykulcsos adót is fel kellene váltani progresszív adózással.

Bulgária
Bulgária januárban belép az Euro övezetbe Fotó: LI HONGBO / CFoto

Több költségvetési javaslat érkezett

Bevételi oldalon az IMF legfontosabb ajánlásai közé tartozik a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelése 2026. január 1-jétől, valamint a jelenleg 4130 leva (kb. 824 ezer forint) értékű maximális járulékfizetési plafon eltörlése. A szervezet továbbá javasolja az ingatlanadók emelését, amelyek Bulgáriában alacsonyak, és növelhetnék az önkormányzati költségvetések bevételeit. Az IMF továbbra is kitart amellett – amit évek óta ajánl –, hogy Bulgáriának célszerű lenne az egykulcsos, tízszázalékos személyi jövedelemadót progresszív adózással felváltania. A cél nemcsak a költségvetési bevételek növelése, hanem a társadalmi egyenlőtlenség mérséklése is, amely Bulgáriában európai összevetésben rendkívül magas. 

Másfél évvel ezelőtt az IMF részletesen kifejtette: érthetetlen számukra, hogy Bulgária miért terheli a szegényeket nagyobb adó- és járulékteherrel, mint a gazdagokat.

A kiadási oldalon a Nemzetközi Valutaalap elsősorban azt javasolja, hogy a 2026-os költségvetés fékezze a közszféra béremelkedését, amely az egész gazdaságra hatással van és fokozza az inflációt. Emellett egyes szociális juttatásokat – amelyek most automatikusan a minimálbérhez vannak kötve – érdemes lenne ettől függetleníteni.

Bulgária: nem mindenki kér az IMF javaslataiból

A kormány részéről a költségvetési bizottság elnöke, a bolgár kormánytöbbség vezető erejét képviselő, a GERB párti Deljan Dobrev elmondta: a többség szinte minden megállapítással és ajánlással egyetért, kivéve kettőt: a progresszív adó bevezetését (amit a kormánykoalícióban résztvevő Bolgár Szocialista Párt támogat), valamint a járulékplafon eltörlését. Az utóbbi különösen érzékeny kérdés az IT-szektorban és más magas jövedelmű csoportok körében, amelyek igazságtalannak tartják, hogy a teljesen átláthatóan működő, az innovációt mozgató ágazatokat nagyobb járulékfizetés sújtsa egy bizonyos szint felett.

Minden más (a két kivételtől eltekintve) a következő költségvetésbe bekerül majd, az infláció megfékezéséhez szükséges intézkedések részeként. Helyesen azonosították, hogy meg kell fékezni a közszféra béremelkedését és a minimálbérhez kötött szociális kiadásokat

– fogalmazott Dobrev. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a kormány hajlandó a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelésére már 2026-tól. A középtávú keretben eddig 2027-re tervezték az emelést, majd 2028-ra további két százalékpontot, de az IMF szerint a halogatás nem teszi könnyebbé a végrehajtást.

Az IMF arra számít, hogy a bolgár gazdaság idén három százalékos növekedést ér el, de ennek motorja főként a fogyasztás, nem a beruházás. A bérek gyors emelkedése inflációs nyomást kelt, a szociális transzferek pedig automatikusan követik a minimálbért. 

A valutaalap ezért szigorítást sürget, még ha ez társadalmi feszültségekkel is járhat. Végül Bornhorst hangsúlyozta: bármilyen döntés születik is az adórendszerről, az adóbeszedés javítására irányuló politikát fenn kell tartani.

Bulgária január 1-jén belép az euróövezetbe, de rögtön megszorítások árnyékában.

Az IMF ugyanazt a receptet kínálja Szófiának, amelyet Brüsszel a magyar ellenzék kezébe adott: adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés a szociális támogatások megnyirbálásával.

Felvetődik a kérdés: hogyan felelt meg Bulgária a maastrichti kritériumoknak, ha az IMF már most arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát? A válasz kettős: egyrészt az eurócsatlakozás politikai döntés, ahol a földrajzi helyzet és a geopolitikai szempontok legalább annyira számítanak, mint a makrogazdasági mutatók. Másrészt a brüsszeli intézmények gyakran „rugalmasan” értelmezik a szabályokat, ha politikai érdek fűződik az adott ország gyors integrációjához.

Így fordulhat elő, hogy Bulgária beléphet az euróövezetbe, de rögtön az első évben szigorítócsomaggal kell szembenéznie. Az új állami költségvetés tervezetét október 30-ig kell benyújtani a bolgár országgyűlésnek.

Borítókép: Az IMF logója (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.