Dinamikus növekedés a felsőoktatásban

Már a március 1-jei határidőig, a mintegy 149 ezer felvételiző által beküldött „A” jelzésű adatlapok feldolgozásakor kiderült, hogy ebben az évben a számok ugyan változtak, a tendenciák és arányok azonban már nem. Nemcsak az államilag finanszírozott képzéseknél, hanem a felsőoktatás egészében kimutatható a dinamikus növekedés. A jelentkezők csaknem egynegyede 25 év feletti, a másoddiplomás képzésre pályázók aránya eléri a tovább tanulni szándékozók nyolc százalékát, és folyamatosan nő. A lapok kitöltése jól sikerült, a figyelmetlenség azonban néhány esetben „vidám” perceket szerzett a feldolgozást végző szakembereknek.Az ebben az évben beadott egyetemi és főiskolai jelentkezési lapok száma egyértelműen a továbbtanulási kedv növekedését bizonyítja, mivel ötszázalékos – hétezer fős – emelkedést jelent az előző évhez képest. A jelentkezők száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett, az idei létszám 1998-hoz viszonyítva 17 százalékos növekedést jelent. A tovább tanulni szándékozók kihasználták a több helyre történő felvételizés lehetőségét, és összesen több mint 320 ezer jelentkezési lapot adtak be. Ez 8 százalékos – 21 ezres – növekedést jelent 2000-hez viszonyítva. A nappali tagozatos alapképzésben az előző év adataihoz viszonyítva a legnagyobb növekedés az informatikai szakcsoportban látható, ahol az első helyes jelentkezők száma 44, az összes beadott jelentkezések száma pedig 60 százalékkal növekedett. Ugyancsak növekedett az érdeklődés a klasszikus bölcsészképzés iránt, ahol az első helyen 17, az összes jelentkezést nézve 22 százalékos növekedés tapasztalható.A szakcsoportok nagyobb részében a jelentkezési szándékok nagyjából hasonlóan alakultak idén is, mint 2000-ben. Érdekes azonban az, hogy csökkenés tapasztalható – önmagához képest – az egészségügyi és a jogi területen. Ez a szakemberek szerint nem azt jelenti, hogy lényegesen könnyebb lesz bekerülni a jogi karokra, mert ebben a szakcsoportban még mindig közel hétezer fiatal felvételizik majd, és összesen közel húszezer jelentkezést adtak be.SztárszakokA legnagyobb a túljelentkezés – szokás szerint – a művészeti szakcsoportban: 4,9-szeres, a jogi és szociális igazgatási szakcsoportban 3,6-szoros, és a közgazdasági, valamint a (klasszikus) bölcsész-1 szakcsoportban 2,7-szeres. Az informatika iránti megnövekedett érdeklődés miatt ebben a szakcsoportban is közel kétszeres túljelentkezéssel kell országosan számolni.Növekedett a jelentkezők száma az esti és a levelező alapképzésre is – ez utóbbin mintegy 10 százalékkal –, ezeken a tagozatokon országos összesítésben 3,4-szeres, illetve 5,4-szeres a túljelentkezés, ami jelzi a munka melletti tanulás szándékát. Természetesen a fenti arányok országos adatokat jelentenek, amely intézményenként, szakonként jelentős eltéréseket takarhat.Napjainkban egyre fontosabb az, hogy több szakmával, több felsőfokú végzettséggel rendelkezzen valaki, ez a munkaerő-piaci helyzetét jelentősen javítja. Ezzel magyarázható az, hogy a második és a további oklevél megszerzésére irányuló jelentkezések száma minden tagozaton jelentősen emelkedett. Az összes felvételiző száma 14, a beadott jelentkezések aránya pedig 16 százalékkal növekedett idén.A jelentkezők számának régiós megoszlását elemezve kitűnik, hogy egyre kevesebben hagyják el otthonukat a tanulmányaik idejére. Azon megyékből, amelyekben felsőoktatási központok létesültek, vagyis a továbbtanuláshoz nem muszáj elhagyni a lakóhelyet, ott a tanulni vágyók nagy többsége helyi intézménybe jelentkezik. Még mindig jelentős a budapesti felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, de az elmúlt évekhez képest csökkenő tendenciát mutat a vidékről tovább tanulni szándékozók között. Egyes megyékből – például Baranya, Csongrád, Győr-Moson-Sopron – a jelentkezők a régión, megyén belüli felsőoktatási intézményeket részesítik nagyobb előnyben. Az okok között szerepet játszhat többek között az a tény is, hogy a hallgatók munkavállalási szándéka a tanulmányok idejére megnőtt, és ez legtöbbször lakóhelyhez is kötődik.Az elmúlt tíz évben a nappali tagozatos hallgatók létszáma közel 2,5-szeresére növekedett. Az összhallgatói létszám emelkedése ennél is magasabb. A felsőfokú képzés iránti igény tehát fokozódik. Ez nemcsak az államilag finanszírozott képzések esetében látható, hanem a felsőoktatás egészében kimutatható a dinamikus növekedés. Ugyanakkor a hazai demográfiai folyamatokból kimutatható, hogy a magyar felsőoktatási hallgatói létszám növekedése mellett egy-egy korosztálynak igen nagy hányada kerülhet be a felsőoktatásba. Folyamatosan növekszik azoknak a jelentkezőknek a száma is, akik korábban még nem tervezték felsőfokú tanulmányok megkezdését, vagy nem jutottak be a felsőoktatásba. A bejutási esélyek növekedése egyrészt a piac elvárásait próbálja kiszolgálni, másrészt pedig a felsőoktatás tömegessé válását indukálja, ami a piaci szférában is meglehetősen nagy kihívásokat állít majd a frissen diplomázottak elé. Szakértők szerint erősödni látszik tehát az a folyamat, amely az úgynevezett „life-long learning”, vagyis az élethosszig tartó tanulást eredményezi. Jól mutatja ezt egyrészt az idén és a 2001 előtt érettségiző, illetve a 25 év feletti jelentkezők számaránya is, hiszen a jelentkezők egynegyede – pontosan 23 százaléka – 25 év feletti.Bővülő kínálatA versenyképessé válásra való törekvés nemcsak a hallgatók, adott esetben a kormányzat oldaláról érvényesül, de az intézmények is egyre szélesebb és egyre differenciáltabb struktúrát hoznak létre. Új szakok, oktatási formák létrehozásával tovább bővítik a minél szélesebb körű és még inkább tömegessé váló felsőfokú képzést.A felsőoktatásban lezajlott intézményesülési folyamatok nem változtattak gyökeresen a jelentkezők képzési forma és a tagozat szerinti megoszlásán, kivéve az akkreditált felsőfokú képzést. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatbázisa azonban nem tudja kimutatni ezt a növekedést, mert ezen képzési formát indító intézmények listája és jelentkezési statisztikája nem teljes ebben az adatállományban, mert az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés csak kis részben kötődik felsőoktatási intézményhez.Tréfás tévedésekA második, harmadik diploma megszerzésére való törekvést mutatja, hogy a felsőfokú oklevéllel rendelkezők, vagyis a másoddiplomás képzésre jelentkezők aránya eléri az összes jelentkező nyolc százalékát és folyamatosan nő. Kicsit hasonló képet mutat a levelező tagozatra jelentkezők nagy száma, illetve az a tény, hogy nappali képzésre az összes jelentkező közül csupán 59 százalék jelentkezik. A tömegesedési és piackövető folyamatok mellett szerepet játszik a nem nappali képzés népszerűségében az is, hogy az elméleti tudás-felszívás és felsőfokú diplomaszerzés nem tulajdonítható csupán a fiatalok olyan rétegének, akiknek a hallgatói jogviszony az egyetlen státusuk, hanem egyre inkább kiterjed azokra a rétegekre, akik a munkájuk mellett szereznek diplomát.A felsőoktatásba jelentkezők nemek szerinti megoszlása évek óta hasonlóképpen alakul: 42 százalék fiú, 58 százalék pedig lány. Ez az arány szám szerint azt jelenti, hogy az idén folyamatosan nő a lányok jelentkezési aránya.A felvételizők szereztek néhány „vidám percet” is az adatlapok feldolgozását végző szakembereknek, akik kisebb gyűjteményt jelentettek meg honlapjukon a tréfásabb tévedésekből, hibákból. Sorozatosan előfordult például, hogy a felvételiző minden pontot kínos pontossággal kitöltött, azonban nem írta fel a lapra a jelentkezési helyet. Ennél egy fokkal jobb volt, ha csak azt nem írta be, hogy milyen szakra jelentkezik. Jó néhány esetben az egyetemi vagy főiskolai szint megjelölése maradt el. A személyes adatok külön gyöngyszemeket jelentettek a feldolgozók számára. Sokaknál képtelenség volt kideríteni, melyik a vezeték, illetve a keresztnevük. Akadt olyan jelölt is, akinek a neve Budapest, vagy Várpalota lett. Voltak típusok: a „zseni” például 1992-t írta be születési évének, a középiskola elvégzésének időpontját pedig 2000-ben jelölte meg. A „még gondolkodom” típusú kategóriákba sorolták azokat, akik, mint említettük, egyáltalán nem írták be, hogy melyik intézmény mely szakát választották. Volt, aki a neve helyére intézménykódot írt be, az aláírása pedig olvashatatlanra sikerült, így nem lehetett tudni, ki a jelentkező. A „felejtők” nem írták be hogy mikor és hol érettségiztek. Az idén a jelentkezési csúcsot 29 hellyel állította be egy diák, a tavalyi év rekordja 44 volt. Többen májusban postázták a jelentkezési lapjukat és fel voltak háborodva, hogy kimaradtak az idei felvételiből. Az érintettek számára szomorú, azonban a feldolgozóknak tréfának tűnő jelenség volt, hogy sokan a felvételi eljárási díj befizetését igazoló csekk helyett a telefon-, vagy a villanyszámlát küldték be. A biztonságra törekvő felvételiző négyszelvényes totónak nézte a lapot, azaz négyszer egymás alá beírta ugyanazt a képzési helyet és szakot.