Egyre népszerűbb hazánkban a légkondicionálás

Kaliforniában a meleg nyári napokon rendszeresen drámaivá válik az energiaellátás helyzete, sőt egyes körzetekben hoszszabb-rövidebb ideig kényszerből kikapcsolják az áramot. Energetikai szakértők többek között a klimatizálás rohamos elterjedésével indokolják a nem várt energiaigény-növekedést. De vajon mennyire érzékelhető, vagy érzékelhető-e egyáltalán a villamosenergia-igény növekedésében a hűtő- és légkondicionáló berendezések elterjedése Magyarországon?Energetikai szakértők Kaliforniában a nyári napokon jelentkező villamosenergia-hiány okaként többek között a klimatizálás rohamos elterjedését emlegetik. Emellett felvetik az 1996-os félresikerült energiapiaci deregulációs törvényt, az elmaradt erőművi beruházásokat, valamint az ipari fellendülés következtében megnövekedett energiaigényt is. Magyarországon az ipar teljesítménye és ezzel együtt az energiaigénye is drasztikusan visszaesett a rendszerváltozás első éveiben.A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. adatai szerint az 1992-es mélypont után egy lassú, de folyamatos növekedés regisztrálható a villamosenergia-igényben – tudtuk meg Simig Pétertől, a Mavir rendszerirányítási igazgatóhelyettesétől.Mint elmondta, a hazai villamosenergia-igényt továbbra is leginkább a heti munkarend befolyásolja. Egy átlagos nyári hétköznapot alapul véve országosan 100 gigawattóra energiaigénnyel lehet számolni, ehhez képest szombati napon 95 gigawattóra, vasárnap 90 gigawattóra felhasználás várható. Az utóbbi években tapasztalható már Magyarországon is, hogy a 28-30 fokos napokon ennél öt-hat százalékkal több áramra van igény, sőt a kánikulai hőségben még ennél is többet használunk fel. A jelenség oka egyértelműen a hazánkban is terjedő hűtő- és légkondicionáló berendezések energiaigényében kereshető. Pontosan kimutatható ez a tendencia, ha a Mavir adatait nézzük. Július 16-án, hétfőn, amikor kimondottan meleg nap volt, 106 gigawattóra villamosenergia-felhasználást mértek, míg egy héttel később, 10-12 fokkal hűvösebb napon csak 97 gigawattórát. A statisztikák szerint a téli időszakban még mindig 25-30 százalékkal több energiaigény jelentkezik, ám ha folytatódik ez a tendencia, akkor hét-nyolc év múlva elképzelhető, hogy a nyár közepén regisztrált csúcsterhelés eléri a téli értéket.Simig Péter szerint a kérdés felveti azt is, hogy az erőművi teljesítőképességgel másképpen kell gazdálkodni, mint azt az utóbbi évtizedekben megszoktuk. Vagyis előállhat az a helyzet, hogy a megszokott és rendszeres karbantartások optimális időpontja nem a nyári időszak lesz. A múlt hónap adatait vizsgálva látható, hogy az ország villamosenergia-igényének mintegy négy százalékát adták a gőzerőművek, 30 százalékát a paksi atomerőmű – igaz, hogy az egyes blokk karbantartás miatt nem üzemelt –, 15 százalékát a gázturbinás erőművek, egy százalékát a vízerőművek, a többit pedig importból fedeztük.Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. kommunikációs igazgatója szerint ma még inkább csak az ipari felhasználóknál, az üzletközpontoknál, a bevásárlócentrumoknál tapasztalható a légkondicionálás miatt megnövekvő energiaigény, és kevésbé a lakossági felhasználóknál. Az áramszolgáltatóknak azonban nincs pontos kimutatásuk, és az ipari felhasználók fogyasztásai sem egyértelműek ebben a tekintetben. Kimutathatatlan ugyanis, hogy a szabadságolások miatt lecsökkenő fogyasztást mennyire kompenzálja vagy növeli a klimatizálás áramfogyasztása.