Kedd este rövid, súlyos betegség után, 80. életévében elhunyt Pálfy József újságíró. Pálfy József Debrecenben kezdte pályafutását, majd 1956-tól 1961-ig az MTI párizsi tudósítója volt. Ezután a Hétfői Hírek, 1963-tól 1989-ig pedig a Magyarország című hetilap főszerkesztőjeként dolgozott. Éveken át volt a tévéhíradó külpolitikai kommentátora, műsorvezetője. Emellett 1974-től 16 esztendőn át a Magyar Újságírók Szövetségének elnöki tisztét is ellátta. Temetéséről a család később intézkedik.Kidőlt egy tölgy. Eltávozott egy nagy öreg, aki több újságíró-nemzedéket nevelt fel és tanított meg a lapkészítésre, a szakmai, és emberi tisztességre, az igényességre, a becsületes munkára. Sokan vagyunk, akik tőle tanultuk meg, ami állítólag megtanulhatatlan, miként ő is példaképének tekintett édesapjától, a híres debreceni főszerkesztő-laptulajdonostól sajátította el. Azok közül való volt, aki a nyomdában várta meg, amíg a lap első példányai elkészültek.Vezetésével a Magyarország, a ma már legendás, szakmailag egyedülálló hetilap fénykorában csaknem kétszázezer példányban kelt el. Köztudott volt, hogy a kül- és belpolitikában egyaránt addig ment el, ameddig csak lehetett. Sokszor még tovább is. Erről árulkodnak a bezúzott példányok bekeretezett, emlékbe elrakott címlapjai. Sajtóberkekben közismert volt a Magyarország szerkesztőségében uralkodó baráti hangulat, valamint az, hogy a főszerkesztő szobája mindig tárva-nyitva áll.Pálfy József derűs bölcsességgel tekintett a politikára, miközben megszállottja volt a híreknek. Mindenről tudni akart, és mindenről tudott is. Fontolgatta, hogy megírja az emlékiratait, de sajnos, bele sem kezdett. Pedig bőven lett volna mondanivalója...Soha nem tudott igazán nyugdíjba menni, hisz a legnagyobbak a haláluk pillanatáig újságírók maradnak. Sokan emlékszünk rá, amint a balatonszéplaki üdülő kertjében a szabadsága alatt is az Erika írógépét verte.Most már odafenn folytatja.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított