Eltérő álláspontok a Bécem-vizsgálatról

Határozatban szüntette meg június 28-án a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a Bélapátfalvai Cement- és Mészipari (Bécem) Rt. részvényesei ellen a közös irányítás megszerzéséhez történő engedély kérésének elmulasztása miatt indult eljárást. Másnap Berke Barna, a GVH Versenytanácsának elnöke kezdeményezte a háromtagú Versenytanácsnál, hogy az vonja vissza megszüntető határozatát. Ugyanis az alapszabály azon pontja, amelynek ügydöntő jelentőséget tulajdonítottak, törvénysértő. A figyelemfelhívás hátteréről és a vizsgálatokról kérdeztük Berke Barnát.Mennyire volt körültekintő a lefolytatott vizsgálat?– A január közepe óta folyó eljárásban csak az utolsó három hétben történt meg az ügy kellő komolyságú elemzése, amit a Versenytanács végzett el. Több évre visszamenőleg kellett meghatározni a Bécem Rt. részvényeinek sorsát, valamint a tulajdont szerző külföldi és hazai cégek szövevényes viszonyait. A történet és a tények öszszeállítása a versenyhivatali vizsgálati anyagai alapján rendkívül nehéz feladat volt. A Versenytanácsnak az álláspontját ki kellett küldenie az érintett vállalkozásoknak, amelyek terjedelmes és komoly beadványokkal éltek. A kitűzött tárgyalás napjáig ezek feldolgozására két nap maradt. Az alapszabály problémáján ekkor átsiklott a figyelem, egyszerűen azért, mert amit a GVH hónapok alatt nem végzett el, azokat a feladatokat rohammunkában kellett elvégezni. Rendesen átgondolva nem nehéz rájönni, hogy a megszüntető határozat egy döntő elemében jogsértő. Én úgy véltem, nem szabad megvárni, hogy ezt kívülről mondja először el valaki, ezért kezdeményeztem a korrekciót.– A döntés elhamarkodott volt?– A versenyhivatali vizsgálat és a versenytanácsi munka a döntés-előkészítés és döntéshozás viszonyában írható le. A vizsgálat, a döntés-előkészítés során a versenyhivatali vezetésnek teljes lehetősége van az irányításra, a hatékonyság biztosítására. A Versenytanács döntéshozatalába még a versenyhivatali elnök sem szólhat bele. Január közepén a Versenytanács rendelte el a vizsgálatot, mert a Bécem Rt. felett az akkor ismert ügyletek alapján is két vállalatcsoport együttes irányítását lehetett vélelmezni. A GVH a cementügyben minimalista szemlélettel dolgozik, a Versenytanács által kért kiegészítés után is fele részben oda nem tartozó, használhatatlan jogszabályidézetekből állt a jelentése. A Versenytanács elvileg ebből dolgozik.– Azért önöket is érte vád.– Van, aki a versenyhivatal részéről mentegeti a vizsgálatot és a Versenytanácsra mutogat. Az alapos ügyfeltárás mibenlétét illetően nem értek egyet azzal, hogy a vizsgálatnak nem kell körültekintőnek lennie, akár az irányának a módosítását is megtéve teljességre törekednie. Szerintem a vizsgált cégek irányítási viszonyairól anélkül nem lehet képet alkotni, hogy például a hatályos alapszabályt be sem szerzi a vizsgálat. Nagy gond, hogy egyetlen vizsgáló terhe egy egész bonyolult ügy. A Versenytanácsban a kezdetektől fogva komolyan vettük a dolgunkat, ám azt is látni kell, hogy a vizsgálat hiányosságai a versenytanácsi szakaszban már nem, vagy csak ritkán pótolhatók.– Újabb vizsgálat indult a Bécem Rt.-ügyben. Ezt ön nem tartja a korrekt vizsgálat részének?– Ez jól mutatja, hogy a versenyhivatal elnökének feladata és felelőssége van a vizsgálatok vitele és hatékonysága kapcsán. Itt is kiütközik azonban, hogy a GVH és a Versenytanács közötti viszonyban nincs tisztán és logikusan rendezve a feladatok és felelősségek kérdése, mert a döntés-előkészítők szempontjai dominálnak a döntéshozás felett. Azzal nyilván egyet kell érteni, hogy a vezetés aktív és felelős szerepet kíván vállalni a vizsgálatokban. Attól tartok, ez a törekvés már elkésett, és újabb két vizsgálat nem is célszerű. Az egyik új eljárás alapja éppen a június 28-i határozat jogsértő pontja. Meg kellene várni, hogy a jogsértésről kialakuljon a versenytanácsi álláspont, és azt figyelembe kellene venni. Így most a versenytanácsbeli gondolkodást elterelheti az, hogy úgyis eljárást rendelt el a versenyhivatali elnök erre a még elemzett jogsértő pont meglétére hivatkozva. Ez nem szerencsés: érdemi eredményt eleve nem ígér, s megosztja az egyébként is szűkös vizsgálati kapacitásokat. A másik új vizsgálat az 1999-es állapotokat veszi górcső alá, mert ekkor a Bécem Rt. alapszabályából ki is került a jogsértő bekezdés, ami alapján azonban korábban sem lehetett érvényes határozatot hozni, ezért 1997-ben is csak közös irányításról lehet beszélni. Vagyis jogilag az új eljárás apropója és a most újragondolás alatt álló határozat alapja között nincs különbség.– Egyes szakértők úgy látják, hogy közös irányítást gyakoroltak a Holderbank, illetve a Heidelberger csoport érdekeltségei. Ön szerint?– Az új eljárásról nem szólhatok, az eddigiek alapján mondom, hogy nincs érdemi eltérés az 1999-es és a korábbi jogi állapotok között, ám a mégis elrendelt új eljárásban külön piacelemzési munkát kell elvégezni az új időpontra vonatkozóan. Ez időbe telik, ami valószínűleg azzal jár, hogy gyakorlatilag már nem lesz érdemi lehetőség arra, hogy egy későbbi határozattal a Bécem Rt. irányítási viszonyai átalakíthatók legyenek. Nem értem, hogy a június 28-i határozat újragondolása érdekében, és a korrekcióját segítendő, a versenyhivatali elnök miért nem azt rendelte el, hogy az ipari iroda közvetlenül a Versenytanácsnak segítsen adatokkal, piacelemzésekkel. Ez jelentené a gyors és hatékony munkát. Az új eljárásokkal ez nem valósulhat meg.– Függetlenek tudnak maradni?– A versenytörvény szerint a GVH-ban teljes önállósággal dolgozik a Versenytanács. Ez a „betagozott önállóságú” strukturális felállás, ami egyetlen országban sem létezik, tíz éve „működik” hazánkban. Az önállóság azonban nem eredményez valóságos függetlenséget, bár a funkcionális különállás tény. És bár irracionális, a Versenytanács elnöke nem munkáltatója, nem főnöke a versenytanácstagoknak, ez a hatalom a versenyhivatali elnöké. Tehát a döntés-előkészítésért felelős vezető regulázhatja, jutalmazhatja, utaztathatja vagy szakmai kapcsolataiban korlátozhatja munkáltatóként az önálló döntéshozó grémium tagjait, ideértve a Versenytanács elnökét is.– Ez azt jelenti, hogy munkájukat személyi függőség nehezíti?– Igen. A Versenytanács elnökeként én vigyázok arra, hogy a törvény szerinti önállóságot a versenytanácstagoknak biztosítsam. E téren semmilyen kompromiszszumban nem vagyok partner, ezért egyre több vezetési konfliktust is vállalnom kell. Például nem tartom törvényesnek, hogy ne nyilvánulhassak meg, s mondandómat a versenyhivatali elnök cenzúrázza. A függőség példája az is, hogy a Bécem-ügyben a hivatali hierarchiával élve a versenyhivatal elnöke magához rendelte az egyik eljáró versenytanácstagot, azzal, hogy a június 28-i határozat felvetődött, és a meggondolás alatt álló jogi problémájával nem kellene tovább foglalkozni, hanem inkább más módon, az új eljárásokkal kellene a szituációt kezelnie. Az ilyen helyzetben, ha nincs is szándékosság, akkor is ügyelnem kell az önállóságra. Ezek után, törvényi kötelezettségem alapján úgy döntöttem, hogy a kínos helyzetbe került versenytanácstagot ki kell zárni az eljárásból.– Hogyan tovább?– A következő napokban elgondolkozom, hogy a vezetésen belül a hatékony munkáról vallott, láthatólag különböző megközelítések miatt, mennyiben van értelme a máshol megszerzett szakmai hitelemet a jelenlegi felállású versenyhivatalban a rossz kompromisszumok elleni harcnak és nem vállalható fejleményeknek kitenni.– Lemond?– Erről még nem beszélnék.

---