Emlékmű – kalandokkal

A magyar közakarat a XIX. század folyamán többször is felvetette: nemzeti emlékhelyet volna jó létrehozni. Olyat, ahol történelmünk nagyjainak állíthatnánk méltó kegyhelyet. Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején azután meg is született az Andrássy utat lezáró, ezeréves történelmünk foglalatát adó kompozíció terve. 1895 tavaszán Zala György szobrászt és Schikedanz Albert építészt bízták meg az emlékmű elkészítésével. A terveknek megfelelően a nemzeti-dinasztikus emlékmű oszlopsorának lábazatánál elbeszélő-szemléltető domborművek magyarázták a fölöttük elhelyezkedő, eszményített formába öntött királyok tetteit. A királyok közül hosszas vitákat követően a XIX. században legjelentősebbnek vélt uralkodókat: Szent Istvánt, Szent Lászlót, Könyves Kálmánt, II. Andrást, IV. Bélát, Károly Róbertet, Nagy Lajost, illetve Hunyadi Jánost, Mátyás királyt, I. Ferdinándot, III. Károlyt, Mária Teréziát, II. Lipótot és I. Ferenc Józsefet örökítették meg három méter magas bronzszobrokban. A kolonnád legfelső szintjén négy allegorikus szoborcsoport: a munka és a jólét, a tudás és a dicsőség, a béke, valamint a háború alakmásai foglaltak helyet. „A központi rész emelt szintjén Árpád és a vezérek csoportjában a történelmi területfoglalás tényét kívánták kifejezni, míg az emlékmű legkiemelkedőbb pontján elhelyezkedő, a Szent Koronát és a kettős keresztet tartó Gábriel arkangyalban a nemzeti-állami függetlenség és az európai integrálódás eszméje nyert megfogalmazást” – magyarázza az egyes csoportok szimbolikáját Szöllősy Ágnes a tér történetét ismertető füzetében. Majd egy évtizedig tartott, míg a Raffaello Vignali öntödéjéből kikerült szobrok és a domborművek benépesítették az oszlopcsarnokot. Alig néhány évig volt látható együtt a teljes kompozíció, mert a tanácsköztársaság idején a Habsburg-uralkodók szobrait eltávolították, Ferenc Józsefét összetörték. A baloldaliak bukása után a szobrokat visszahelyezték, a hiányos domborműveket kiegészítették. 1929-ben az emlékmű előterében helyezték el a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét, erről kapta a tér a Hősök tere elnevezést 1932-ben. 1956-ban lecserélték az emlékkövet, helyére új hősök emlékköve került, Gebhardt Béla munkája. A II. világháború után az úgynevezett királygaléria Habsburg-uralkodói végképp száműzettek, helyettük a magyar szabadságmozgalmak hősei (Bocskai, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos) lettek a nemzeti panteon tagjai. A végleges változat 1958-ban állt össze.Az emlékmű teljes felülete több mint háromezer négyzetméter. Az utolsó átfogó rekonstrukcióra a 70-es években került sor, de teljes felújítást a kilencvenes évekig sohasem végeztek rajta. A teljes körű restaurálási munkák előkészítése 1994-ben kezdődött, az első ütemben a hét vezér szoborcsoportját, illetve a korinthoszi oszlopon álló arkangyalt hozták helyre – mintegy ötvenmillió forintból. A második ütemben a jobb és bal oldali kolonnád teljes kő- és bronzanyagának vizsgálata és felújítása következett. 1999-ben a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma abban egyezett meg, hogy a költségeket fele-fele arányban állják, és a főváros biztosítja a beruházói feladatok ellátást. Két közbeszerzési eljárást kezdeményeztek, egyik az emlékmű architektúrájára, másik a bronzszobrok helyrehozatalára irányult.A királyszobrokat sorban elszállították a kőbányai Szabó Öntödei Kft műhelyébe, ahol az évtizedes szennyeződéstől megtisztított bronzóriásokat kiegészítették, foltozták és patinázták. A megújított alakokat augusztus 10-ig helyezik vissza az oszlopcsarnokba. Az emlékmű restaurálását szakmai szempontból a Budapest Galéria vigyázta. Mint Zsigmond Attila, a Budapest Galéria vezetője elmondta, a tér teljes rekonstrukciójához tartozik a hősök emlékkövének felújítása is, amelyet egy héttel később, augusztus 16-án adnak át. Kicserélik a burkolatot, új – jól látható – felirattal látják el a követ, és méteres magasságú öntöttvas kerítéssel övezik – eklektikus stílusban. A felújítás költségét – 12-13 millió forintot – a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala állja, kivitelezését az Orosházi Alföldi Kohászati és Gépgyártó Rt. végzi. A kerítésre azért van szükség, mert az emlékkő eddig nem kapta meg a megérdemelt figyelmet és nem töltötte be a nemzetért elesett hősöknek állított kegyhely szerepét. Azt is tervezik, hogy óránkénti váltással visszaállítják mellé a díszőrséget.A Hősök terének teljes rekonstrukciója – a közbeszerzési eljárások eredményeként – az eredetileg tervezett 426 millió forint helyett300–320 millióból valósul meg. Mi pedig olyan szépségében láthatjuk a szoborgalériát, ahogyan talán még nagyapáink sem látták.