„Én köztisztviselő vagyok, nem politikus”

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1945 óta először ez év októberében értesítést küld a biztosítottaknak arról, hogy tavaly hány napot töltöttek el nyugellátást szerző munkával, illetve arról, hogy mekkora az a jövedelem, amely a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe beszámít. Mészáros József, a biztosító főigazgatója úgy vélte: sokan most szembesülhetnek azzal, hogy kevesebb járulékot fizettek 2000-ben utánuk, mint amennyit a munkáltatóknak kellett volna fizetnie.Mi a célja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által küldendő értesítőknek?– Elsősorban az, hogy az emberek tudatában legyenek annak, milyen adatokat tartalmaz a nyilvántartás, amelynek eddig semmilyen előzetes kontrollja nem volt, márpedig az adatoknak korrektnek kell lenniük, hiszen ebből állapítják meg a nyugdíjat. A másik cél pedig az, hogy tudatosítsuk az emberekben, hogy aki nem fizet járulékot, az nem kap nyugdíjat. A gazdasági átalakulással mintegy hatszázezer ember szorult ki a biztos ellátottak köréből. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk a fekete-, illetve a szürkegazdaságot visszaszorítani. Tisztában kell lenniük a helyzetükkel azoknak a munkavállalóknak, akik foglalkoztatottak, de a munkáltatójuk feketén alkalmazza őket, s lehetővé kell tenni számukra, hogy jelezhessék, ha problémájuk van.– Mire számítanak, hányan fordulnak majd a nyugdíjbiztosítóhoz panasszal?– A mintegy ötmillió aktív korúból csupán négymillió biztosítottat tartunk nyilván, ami azt jelenti, hogy legalább 6-800 ezer ember nem fizet járulékot. Ezeknek a jórészt falvakban élő embereknek rendkívül fontos lenne, hogy minél hamarabb valamilyen megállapodást kössenek a nyugdíjbiztosítóval, hiszen ennek hiányában egyáltalán nem számíthatnak majd nyugdíjra.– Ha kiderül, hogy tényleg nem annyi járulékot fizetett a munkáltató, mint amennyiben a munkavállalóval megállapodott, akkor mit tehet a dolgozó?– Elsősorban a munkáltatójával kell tisztázni a helyzetet. Ha ez valamilyen okból nem vezet eredményre, akkor a nyugdíjbiztosító intézményeinek jelezheti a problémát. Ebben az esetben a biztosító ellenőrei a munkáltatónál ellenőrzik az adatokat.– Mi történik azokkal a munkáltatókkal, akikről a járulékellenőr megállapítja, hogy hibáztak a járulékfizetésnél?– Attól függően járunk el velük szemben, hogy a hiba tévedésből adódott, vagy tudatos járulékeltitkolásról van szó. Emellett az APEH természetesen beszedi az elmaradt járulékot.– Mikor érkeznek meg az idei tájékoztatók?– Az értesítőt legkésőbb október végéig, tértivevénnyel, minden biztosítottnak elküldjük a bejelentett lakáscímére. Aki nem kap levelet, és úgy véli, hogy járulékfizető volt, az keresse meg a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságot. Októbertől működtetünk majd egy információs telefonvonalat is, amelyen szintén érdeklődhetnek.– Mi szerepel majd az idei értesítőn?– Az előző évben befizetett járulék összege, illetve az, hogy azt milyen munkáltatók vonták le. Továbbá, hogy a különböző munkáltatóknál – ha csak egy volt, akkor annál az egynél – mennyi szolgála-ti időt szerzett 2000-ben a dolgozó. A nyugdíj-megállapítás jelenleg ugyanis a befizetett járulék alapjául szolgáló jövedelem, és a szolgálati idő figyelembevételével történik.– Az évenkénti értesítés eleme lenne a tervezett nyugdíjreformnak is. Úgy tudni, a kormány sokáig két nyugdíjrendszert versenyeztetett: az úgynevezett pontrendszert és az egyéni számlarendszert. Végül az utóbbi mellett döntöttek. Ön melyiket tartja jobbnak?– Én köztisztviselő vagyok, nem politikus.– Mint a nyugdíjbiztosító főigazgatója, mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy a polgárok értesítőjén szerepelhetne, hogy mekkora nyugdíjjal vonulhatnának vissza most a munkaerőpiacról?– Elvileg az is elképzelhető, hogy bizonyos életkor felett szerepelhetne az értesítőn ez is. De szeretném jelezni, hogy a törvény ma is lehetőséget nyújt arra, hogy ha valaki a nyugdíjba vonulása előtt 5-10 évvel kéri a szolgálati idő megállapítását, akkor az intézmény informálja a várható nyugdíj összegéről. Hangsúlyozni kell, hogy a ma érvényes szabályozások szerint ez csupán előzetes kalkuláció lehet, feltételezve, hogy a biztosított jövője is úgy alakul, mint a múltja.– Mire számít, mennyivel csökkenne a biztosítottak száma, ha az új rendszer lehetővé tenné, hogy mindenki akkor vonuljon nyugdíjba, amikor akar?– A kormánynak nem célja, hogy harmincöt éves emberek nyugdíjba menjenek.– Márpedig a nyugdíjasokra vonatkozó adójogszabály módosításával ez a veszély is fennáll. Ha viszonylag alacsony szinten szabják meg azt a járulékösszeget, amelyet össze kell gyűjteni, akkor sokan gondolhatják úgy: nyugdíjba mennek kis járulékkal, s mellette dolgoznak tovább, kedvezőbb feltételekkel.– Az új nyugdíjrendszer ezen része még kimunkálás alatt van.– A most készülő reform a jelenlegi rendszer teljes átalakítását, vagy kisebb korrekcióját jelenti?– A jelenlegi rendszer sok tekintetben nagyon jól vizsgázott, hiszen a kilencvenes évek elején a nagy gazdasági válságot és nagy tömegű munkanélküli befogadását képes volt levezényelni. Mára azonban megváltoztak a kihívások. Nagyon fontos, hogy egy nyugdíjrendszer stabil legyen, hiszen hosszú elkötelezettséget vállal. Az első pillér, tehát az állami felosztó-kiróvó rendszer reformját mindenképpen végre kell hajtani, a második pillérnél pedig korrekciós intézkedéseket kell bevezetni. Az első pillér reformja azt jelenti, hogy a rendszert mindenki számára egyszerűbbé és átláthatóvá kell tenni. Az egyéni befizetéseket és a későbbi nyugdíjígérvényeket tehát összhangba kell hozni. A jelenlegi rendszer több szinten alkalmaz átcsoportosításokat az alacsony biztosítási teljesítményt nyújtók irányába a magasabb befizetési teljesítménnyel rendelkezőktől. Ha a kormány elgondolása az, hogy ösztönöznünk kell a biztosítottakat arra, hogy a rendszerbe fizessenek be, akkor nyilvánvaló, hogy nem érdemes megbüntetni azt, aki többet fizet. Fontos továbbá, hogy olyan rendszert alkossunk, amely alkalmazkodni tud a gazdasági-demográfiai folyamatok változásaihoz.– Mi történik, ha nem sikerül sokakat visszacsábítani a magánnyugdíjpénztárakból az új rendszerbe? Egyáltalán milyen jövő elé néznek a magánnyugdíjpénztárak?– Egy nyugdíjrendszer stabilitása két dolgon múlik: a gazdaság és a demográfia egyensúlyán. Bíznunk kell abban, hogy a gazdasági növekedés továbbra is fenntartható. Ha a kormány politikája sikeres és a demográfiai helyzet nem romlik tovább, akkor a nyugdíjrendszer tartósan finanszírozható. Ezek a folyamatok egyébként nemcsak az állami, hanem a magánnyugdíjpénztárakra is érvényesek. A magánnyugdíjpénztári rendszer reformja, de inkább korrekciója azért fontos, hogy a szabályozatlan kérdéseket és a vitatott pontokat – például a pályakezdők belépését – rendezzék. A pályakezdők belépése terén egyébként konszenzus van a kormány és a magánnyugdíjpénztárak között. Szerintem sem érdemes a versenyt korlátozni, a pályakezdőknek maguknak kell eldönteniük, hogy egy stabil, biztos állami rendszert, vagy egy attraktívabb, de kockázatosabb magán-nyugdíjpénztári rendszert választanak. Ha viszont a belépés nem kötelező, akkor nyilvánvaló, hogy az állami garanciarendszert is újra kell gondolni.– Mekkora állami hozzájárulást tesz szükségessé az új rendszer?– Az állami hozzájárulás a tervek szerint nem növekedne és nem is csökkenne. A jelenlegi nyugdíjakat finanszírozni kell, ehhez nem elégségesek a járulékbevételek. Ezért az állami költségvetés pénzeszközöket ad át a nyugdíjalapba. Ez a jövőben sem lenne másként, hiszen a kormány tervei szerint az élőmunka terhei, így a nyugdíjjárulék is csökken. Bízzunk abban, hogy az új rendszer jobban ösztönzi majd a járulékfizetőket arra, hogy teljesítsék fizetési kötelezettségüket. A jelenlegi rendszer ugyanis ez ellen szól, hiszen mint azt már jeleztem, a mostani nyugdíj-megállapítási szabályok nem arányosan veszik figyelembe a szolgálati időt, a kevesebb szolgálati év nagyobb súllyal esik latba. Ez igaz a járulékbefizetés alapjául szolgáló jövedelemre is. Miközben a járulékplafonig (bruttó 2 197 300 Ft éves jövedelemig) minden egyes forint után ugyanannyi járulékot kell fizetni, a nyugdíjmegállapítási szabályok az alacsony jövedelemnél minden forintot beszámítanak, a legmagasabb jövedelmi sávnak viszont már csak 10 százalékát. Ezért mondjuk azt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer csak a minimálbéren, alacsony szolgálati idővel rendelkezők számára racionális, hiszen így a kapott nyugdíj összegének aránya a befizetéshez képest kedvező. Ez az új rendszerben megváltozna.– A szakemberek állandóan 1988-at emlegetik, ha szóba kerül a biztosító adatbázisa. Miért vízválasztó ez a dátum?– A nyugdíjbiztosítás irattárai mindenkiről tartalmazzák a szolgálati adatokat, amióta az adott személy munkát vállal. Viszont a törvény úgy rendelkezett, hogy 1988-tól kell gyűjteni a járulék alapjául szolgáló béradatokat, amelyeket a nyugdíj-megállapításnál azóta figyelembe vesznek. Az adatok digitalizálása, tehát elektronikus adathordozóra való rögzítése jelenleg „gőzerővel” folyik, a munka első szakasza már lezárult. A digitalizálás gyorsítani fogja a nyugdíjmegállapítást. A második szakasz a volt járulék-folyószámla, tehát az OEP által vezetett dokumentumok digitalizálása. Ez reményeink szerint ősszel kezdődhet meg, és ha ezt a munkát is befejezzük, akkor a rendelkezésünkre álló adatállományból még gyorsabb nyugdíj-megállapításra számíthatnak majd a biztosítottak.