Értékrend

Ha valaki nem tudta volna eddig, hogy a választások előtt, közben és után kivel kíván együttműködni az MSZP, az tegnap reggel végre fellélegezhetett és megnyugodhatott. Kovács László exminiszterelnök-jelölt bement a köztévébe (ahol közismerten aggasztóak az állapotok), s gyors, de alapos sminkelés után fellebbentette a titok fátylát. Nem csűrt-csavart, nem teketóriázott, hanem nyíltan, őszintén és bátran kimondta, közhírré tette a leendő boldog partner nevét. Akik arra számítottak, hogy a Magyar Népjóléti Szövetséget nevezi meg, azoknak keserűen csalódniuk kellett, akik a royalistákban bíztak, szintén lógó orral kászálódtak ki a fotelből, de azok sem jártak jobban, akik valamilyen kisgazda, keresztény-szocialista, természetvédő, netán muzulmán fundamentalista pártot képzeltek el az MSZP partnereként. Az MSZP választása nem ilyenekre esett, s nem is a Munkáspártra. Nem csigázom tovább olvasóink idegeit és érdeklődését, elárulom, hogy Kovács László kit nevezett meg a szocialisták lehetséges szövetségeseként: nem mást, mint az SZDSZ-t. Ki hitte volna! Erre talán még Lengyel László sem számított, pedig ő politikai téren belelát a jövőbe.Kovács László megindokolta ezt a hihetetlenül nagy horderejű és váratlan döntést, azt mondta, hogy a két pártnak nagyon hasonló az értékrendje, és az SZDSZ új elnökének is nagyon örülnek. Mert Demszky folyton csak egyenlő távolságot akart tartani, bezzeg a Kuncze az egy derék gyerek, az nem tart semmit és semmitől, nem akar mást, mint leváltani a jelenlegi kormányt, s a szocialisták is ezt akarják, bolondok lennének, ha nem működnének együtt. Úgy tűnt, hogy Kovács László ezt a leváltás-nekibuzdulást tartja a nagyon hasonló értékrendnek, mert egyébként semmiféle értékről meg rendről nem tett említést. Persze értékrend gyanánt nekik ennyi is bőségesen elegendő, az úgynevezett egyetemes emberi értékek csak a terhükre vannak. Kovács László még arról is tájékoztatta a meglepetéstől alig ocsúdó nagyérdeműt, hogy nem állítanak közös listát, ellenben az első választási forduló után úgy összefognak, hogy ember legyen a talpán, aki szétválasztja őket.Ebből arra következtethetünk, hogy mindketten megmaradnak önálló pártként. Kár, mert az lenne a logikus, ha ötvenhárom évvel a két munkáspárt egyesülése után most a két bankárpárt egyesülne, és feltámasztaná a Népfrontot. Hasonló „értékrenddel” bíró társulat akad még bőven, széles alapokra helyezhetnék a leváltás-együttműködést. Egy ilyen csapatban még szegény jó Thürmer Gyulának is helye lenne, mert értékrend dolgában ő sem áll rosszul, mégis minden társaságból kigolyózzák. Komolyan meg kéne fontolni ezt az egyesülési ügyet, milyen jól mutatna a történelemkönyvekben a Hanyattfordulat éve fejezetcím.Végül azt a lehetőséget sem szabad számításon kívül hagyni, hogy a választások első fordulója után a szocialistáknak nem lesz kivel összefogniuk. Mert a választók jelentős része jól emlékszik a szocialisták és a szabad demokraták négyéves kormányzati együttműködésére, ami sokat segített a lakosság értékrendjének kialakításában. Ennek ellenére az csöppet sem hasonlít az MSZP és az SZDSZ értékrendjére, már csak azért sem, mert a választópolgárok többségének van. Mármint értékrendje. Az ellen szövetkezett az MSZP és az SZDSZ. Sajátos „értékorientáció”.