Üzenetében a munkáspárt brit miniszterelnök várhatóan hangsúlyozza azt az álláspontját, hogy az államiság megteremtése a palesztin nép elidegeníthetetlen joga, és a nemzetközi közösség erkölcsi felelőssége, hogy lépjen ebben az ügyben.

Üzenetében a munkáspárt brit miniszterelnök várhatóan hangsúlyozza azt az álláspontját, hogy az államiság megteremtése a palesztin nép elidegeníthetetlen joga, és a nemzetközi közösség erkölcsi felelőssége, hogy lépjen ebben az ügyben.
Amint arról már beszámoltunk Starmer már július végén közölte, hogy Nagy-Britannia az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot, ha az izraeli kormány addig nem hirdet tűzszünetet a Gázai övezetben, nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult „rettenetes állapotok” megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától, és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.
A brit sajtót a palesztin államiság elismerésének vasárnapi bejelentéséről előzetesen tájékoztató kormányzati illetékesek szerint Starmer arra a következtetésre jutott, hogy Izrael nem teljesítette ezeket a feltételeket, sőt az utóbbi hetekben jelentősen romlott a helyzet.
A brit kormány már a nyár elején szankciókat jelentett be az izraeli kormány két tagja, Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a Zsidó Erő nevű párt elnöke és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a Vallásos Cionisták nevű párt vezetője ellen a palesztinokkal szembeni, London szerint erőszakcselekményekre buzdító magatartásuk miatt.
A szankciók értelmében Bengvír és Szmotrics nem utazhat be Nagy-Britanniába, brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják, és nagy-britanniai székhelyű pénzintézetek nem nyújthatnak nekik pénzügyi szolgáltatásokat. A palesztin államiság elismerésének terve komoly nézeteltérés forrása Nagy-Britannia és első számú transzatlanti szövetségese, az Egyesült Államok között.
Donald Trump amerikai elnök, aki a héten járt állami látogatáson – hivatalosan III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniában, Starmerrel közösen tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a palesztin államiság elismerésének terve „azon csekély számú ügyek egyike”, amelyekben nem ért egyet a brit miniszterelnökkel. Hozzátette: ő az elsődlegesen elérendő feladatnak a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által Izraelből elhurcolt túszok azonnali szabadon engedését tartja. Az izraeli túszok hozzátartozóinak érdekképviseleti csoportja a palesztin államiság elismerésének vasárnapra várható brit bejelentése elé időzített levelében elítélte a döntést, és felszólította Londont, hogy a túszok hazatérése előtt ne tegye meg ezt a lépést.
A Gázában folyó izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, több mint háromezren megsérültek, és a szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.
Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)
A légiutas-kísérők próbálták megnyugtatni az utasokat.
A ötlet miatt kritikák kereszttüzébe került Keir Starmer.
Közpénzekből szervezik akcióikat.
A fiatal konzervatívok körében rendkívül befolyásos Charlie Kirk élete egy egyetemi rendezvényen ért véget, halála pedig országos felháborodást és gyászt váltott ki.
A légiutas-kísérők próbálták megnyugtatni az utasokat.
A ötlet miatt kritikák kereszttüzébe került Keir Starmer.
Közpénzekből szervezik akcióikat.
A fiatal konzervatívok körében rendkívül befolyásos Charlie Kirk élete egy egyetemi rendezvényen ért véget, halála pedig országos felháborodást és gyászt váltott ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.