Érvelő pártnak kell maradnunk

Annak ellenére, hogy Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese Mádl Ferenc köztársasági elnök felelősségre vonását emlegette egy parlamenti felszólalásában, a szocialista párt nem tervez ebben az ügyben konkrét lépéseket – derül ki Nagy Sándor frakcióvezető lapunknak adott nyilatkozatából. A politikus szerint jogos volt az a korábbi szocialista álláspont, hogy az alkotmánybírók ne töltsék be több cikluson át funkciójukat, ám – mint mondta – az ombudsmanok esetében az ezzel ellentétes álláspont az ésszerű.Nem gondolja, hogy túl gyakran vonul ki az MSZP-frakció az Országgyűlés plenáris vagy bizottsági üléseiről?– Ahhoz képest, hogy milyen atrocitások érnek bennünket, nem tartom soknak. Nem vagyunk egy „felugrálgatós” párt. Ám egy határon túl már nincs más lehetőség.– Legutoljára a pénzügyi törvénycsomag tárgyalása miatt vonultak ki, mondván, a Pénzügyminisztérium államtitkára törvényt hamisított, holott az Országgyűlés főtitkára elismerte: egyik munkatársuk hibázott.– Mi nem azt vizsgáltuk, hol keletkezett a hiba. Az viszont tény: kimaradt az a bekezdés az elfogadott törvényből, ami lehetetővé teszi, hogy a Magyar Posta 15 százaléknál nagyobb tulajdonrészt szerezhessen a Postabankban és ezt a Pénzügyminisztérium államtitkára beleírta. A házelnök pedig úgy gondolja: a köztársasági elnök által már aláírt törvényt visszahozathatja a nyomdából. Hát ezt így nem lehet csinálni.– Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint formai, eljárási hiba is eredményezhet alkotmánysértést, aminek következménye közjogi érvénytelenség.– Formai hiba a számozási hiba vagy egy értelmetlen mondat. Ám itt nem erről van szó. Az ominózus esetben egyszerűen kimaradt egy olyan bekezdés, ami nélkül egyébként értelmes a törvény. Ez nem formai, hanem tartalmi kérdés.– Önök azt mondják, Mádl Ferenc köztársasági elnök jogszerűtlenül járt el, amikor az aláírt törvényt visszautalta a parlamentnek. Nem érzi visszásnak, hogy olyanok – köztük ön is – bírálják a jogászprofeszszor Mádl Ferencet, akiknek nincs jogi végzettsége?– Ez nem jogi szaktudás kérdése. Az alkotmány rögzíti, a köztársasági elnök csak aláírás előtt küldhet vissza törvényt az Országgyűlésnek. Mádl Ferenc hibát követett el, ám ebbe a hibába a kormány rángatta bele.– Katona Béla frakcióvezető-helyettes egy parlamenti felszólalásában arról beszélt: az államfő alkotmányt sértett, és az alkotmányt megsértő köztársasági elnökkel szemben felelősségre vonást lehet kezdeményezni. Milyen formában akarja ezt az MSZP megtenni?– Nincs napirenden ilyen kérdés az MSZP-ben.– Mennyiben felelős a szocialista frakció a politikában eluralkodott durva hangnemért?– Az MSZP-t összehasonlíthatatlanul kevesebb felelősség terheli, mint a Fideszt. Nem mi akarjuk lejáratni, lehetetlenné tenni a másik oldalt. Szavazóink egy része számon is kéri: miért nem vagyunk mi is agresszívak? Ám az MSZP-nek továbbra is érvelő pártnak kell maradnia. A kormányoldalon van néhány figura, akikről előre lehet tudni, ha megszólalnak, azt útszéli hangnemben, sértő, otromba stílusban teszik meg. Sok támogatónk szokta is mondani: a Fidesz egyes politikusait a nyikhajok arroganciája jellemzi.– Mely fideszes képviselőkre gondol?– Nem akarok nekik reklámot csinálni.– Mit tart az elmúlt ülésszak sikerének, illetve kudarcának?– Fontos lett volna, hogy valami érdemi történjen a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és az egészségügy területén. Mezőgazdasági koncepció nincs, a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, a kormány ugyanakkor nem nyújtott be új javaslatot. Az egészségügyben számtalan gond van: hol a gyógyszerkassza ürül ki idő előtt, hol a kórházak működőképessége kerül veszélybe.– Sikerek?– Az EU-csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs törvények rendben voltak. A viták ellenére leszögezhető: a politikai erők alapvetően egységesen ítélik meg az uniós csatlakozás ügyét. A kormánynak ugyanakkor a részeredmények kommunikálása tekintetében mértéktartóbbnak kellene lennie.– A státustörvényt melyik kategóriába sorolja?– A kezdettől fogva komoly vita folyt a javaslat részleteiről. Célunk az volt: olyan módosító javaslatokat tegyünk, amelyek még jobban segítik a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak. Sajnálatos, hogy néhány indítványunkat, például az adatvédelemmel vagy az adózással kapcsolatosakat nem fogadta el az Országgyűlés. Éppen ezért a törvény végrehajtásával kapcsolatos teendőkre is oda kell figyelni. Úgy gondoljuk: a kormány komoly hibát követett el, amikor nem folytatott megfelelő konzultációkat a szomszédos országokkal és az EU-val. Ám ez nem ok arra, ami Romániában történik. Véleményem szerint Adrian Nastase miniszterelnök nagy hibát követett el, amikor nem diplomáciai módon akarta rendezni a konfliktust, hanem nemzetközi bonyodalmat okozott.– Továbbra is támogatja az MSZP, hogy a Nastase vezette romániai Szociáldemokrata Párt a Szocialista Internacionálé tagja legyen?– A két pártelnök nem írta alá a pártok közötti megállapodást. Amikor Bukarestben jártam, én is jeleztem: a megállapodásban rögzíteni kellene, hogy a román kormánypárt elfogadja a kedvezménytörvényt.– Visszatérve a belpolitikára: utólag is helyesnek ítéli, hogy januárban nem fogadta el Szájer József Fidesz-frakció-vezető tárgyalási ajánlatát?– Igen, ugyanis érdemi dolgokban azóta sem történt semmi változás a Fidesz politikájában. Legutoljára például az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete ügyében voltak azon az állásponton, hogy a MIÉP ugyanannyi jelöltet delegáljon, mint az MSZP.– Ha vannak tárgyalások, akkor most lenne adatvédelmi biztos.– Szájer József kezdeményezésétől függetlenül is lehetett volna egyeztetni az ügyről. Áder János házelnöknek lett volna módja azt kezdeményezni. Ám az MSZP végül Mádl Ferenc négy személyi javaslatából hármat elfogadott.– Ebből kettőt a szocialisták ajánlottak.– Az mindegy. A köztársasági elnök jelölt, s a szocialista frakció három főt támogatott, a negyedik személyre azért szavaztunk nemmel, mert nem felelt meg a törvény által előírt feltételeknek. Egyébként máig nem derült ki, hogy a kormánypártoknak miért nem feleltek meg a korábbi ombudsmanok.– Mintegy két és fél évvel ezelőtt, amikor az Alkotmánybíróság korábbi elnökének és néhány alkotmánybírónak lejárt a mandátuma, a szocialisták azt mondták: elfogadhatatlan, hogy a hosszú időn keresztül fontos közjogi tisztséget betöltő személyeket újraválassza a parlament. Most – ha tetszik – az önök kérését teljesítette a kormány.– Az az álláspont egy konkrét helyzetnek, az Alkotmánybíróságnak szólt. Egy olyan nagy testületben, mint az Alkotmánybíróság, jó, ha vannak új személyek. Az Alkotmánybíróság ráadásul olyan döntéseket hoz, amelyeknek nagyon komoly következményei vannak.– Sikeresnek ítéli a szocialista frakció munkáját?– Az eltelt öt hónap alatt, amióta frakcióvezető vagyok, a megszólalásaink talán koordináltabbak lettek, ez még akkor is elmondható, ha nem volt bennük átütő energia, de mindenesetre próbáltuk tematizálni a politikát. A jövőben a frakció szakértői hátterét egy jobban működő kabinetrendszerré szervezzük át.– Új tudjuk, vannak olyan vélemények a képviselőcsoportban, hogy új frakcióvezető-helyettesekre lenne szükség.– Nem tudok ilyenről.– Azzal, hogy a kongresszus megválasztotta a párt miniszterelnök-jelöltjét, lezárultak a személyeskedő viták?– Amennyiben nem ez történik, abból csak kára származik az MSZP-nek.– A Németh Miklós-ügy befejezettnek tekinthető?– Nem tudok róla, hogy bármi változott volna e tekintetben: Németh Miklós nem kíván szerepet vállalni a pártban.