Esélytelenek az ördögi körtáncban

Mindennapjaink részévé vált sajnos a roma bűnözés. Aligha véletlenül. Az elkövetett bűncselekményeket és azok szociális hátterét vizsgálva Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója elgondolkodtató adatot közölt: az elítélt férfiak több mint fele roma származású.A cigányokra leginkább a vagyon elleni bűnözés jellemző, magas az erőszakos bűncselekmények száma is, de viszonylag ritka az élet szándékos kioltása. Póczik szerint e kisebbség hátrányos társadalmi helyzete egyrészt történelmére, másrészt a modernizációra vezethető vissza. Közli: a bűnözés nem etnikai jellegzetesség. Bűnöző szubkultúrák a többségi és a kisebbségi társadalomban egyaránt léteznek.A roma bűnözés megértéséhez az USA kisebbségeinek sorsa kínálkozik összehasonlításként. Korábbi közösségeikből kiszakadtak, de nem találták meg új, biztonságos helyüket a társadalomban, ebből erednek konfliktusaik.Vadnyugati filmekben gyakran látható: az indiánokat azért büntetik, mert lovat loptak. Pedig az indián törvények szerint azé a ló, aki be tudja törni, vagyis saját törvényei szerint nem követett el bűnt. Hasonlóképpen gondolkoznak számos esetben a romák is.A társadalom perifériájára szorult rétegek nagy arányban bukkannak fel a bűnügyi statisztikákban. A modernizáció problémás csoportjai néhány nemzedékkel később, persze, beilleszkednek. Nehézség akkor lép fel, ha a csoport utánpótlása meghaladja a beilleszkedés sebességét, ilyenkor a hátrányos helyzet újratermelődik, és feszültséget okoz a társadalom intézményrendszerében. Póczik szerint a kisebbségek felzárkózásáért nagyrészt a többség a felelős. Éppen ezért Magyarországon a kormány az esélyegyenlőtlenségek csökkentésén dolgozik.Az utóbbi másfél évtized változásai kiszorították a cigányok többségét a munkaerőpiacról, beszűkültek a munkanélküli-ellátás keretei, a hagyományos cigány szakmák feleslegessé váltak. Sokaknak nincs más jövedelemforrása, mint a feketemunka, a szociális támogatás, a vagyon elleni bűnözés. Azok esetében, akiknek mégis sikerül a társadalom megbecsült tagjai közé kerülni, gyakran felmerül a gyanú: vagyonukat nem tisztességes úton szerezték. Ezért igyekeznek megszabadulni cigány identitásuktól, hiszen a nem cigányok ellenszenvvel viszonyulnak hozzájuk. Ördögi körként a romákat a nyomor és kirekesztettség nyomasztja, a többségi társadalmat a romák reakciója – alulkulturáltság, magatartás-problémák, normaszegés –, amire a többségi társadalom még határozottabb elutasítással válaszol.A legégetőbb probléma az iskolázatlanság – állítja a kriminológus. A cigányoknak az iskolában és a hivatalokban komoly kommunikációs nehézségeik támadnak. A cigány családokban általában hiányzik az a kulturális háttér, amit az iskola és az intézményrendszer megkövetel. Ez súlyosan csökkenti a gyermekek esélyeit már az óvodában is. A gyermekek nem hozzák otthonról a fegyelmezettséget, az iskolai drillre magatartás-problémákkal válaszolnak, így nem egyszer kisegítő osztályba küldik őket. Pedig felzárkóztatásra, szakszerű programokra van szükség.A cigány gyermekek hamar szembesülnek anyagi hátrányaikkal, ez sokukat korán törvénytelen utakra csábítja. Ez megesik nem romákkal is. A nem roma szülők ilyen esetben minden követ megmozgatnak, hogy gyermekük ne kerüljön az igazságszolgáltatás keze alá, vagy hogy az iskola is csínytevésként értékelje a cselekedetet. A roma gyermekek mögött ezzel szemben nem áll sem szülői kapcsolatrendszer, sem intézményi szolidaritás. Póczik állítja: felnőtt roma gyanúsítottak is hátrányban vannak, éri őket bántalmazás, megaláztatás a rendőri eljárásban, kirendelt védőik elhanyagolják őket. Ám vizsgálatai a bírák ítélkezésében és a börtönökben nem tártak fel diszkriminációt.A cigányok a jobb élet reményében nagyobb települések felé igyekeznek. Ez újabb csapdákat rejteget, helyzetüket csak féllegális vagy illegális eszközökkel tudják stabilizálni. Lakhelyproblámáikat önkényes lakásfoglalással oldják meg. A törvényi szabályozás által bűncselekményként kezelt cselekedetek azonban a kisebbségi szemmel nézve nem feltétlenül erkölcstelenek. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, néhány éve egy 11 éves roma lány gyermeket szült 17 éves apától. Bár a romák számára együttélésük elfogadható, jogi szempontból mégis törvénybeütköző volt.