Feltámadás a hullámsírból

2001. 07. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elindultak a Barents-tenger felé azok a búvárok és speciálisan felszerelt hajók, amelyek a tavaly elsüllyedt orosz Kurszk atom-tengeralattjáró kiemelését végzik majd. Jóllehet a szakértők rendkívül kockázatosnak ítélik a műveletet, az igazi bonyodalmat egyelőre az jelenti, hogy meglehetősen ellentmondásos hírek kerültek napvilágra a részt vevő cégekkel és a finanszírozással kapcsolatban.A tavaly augusztusban elsüllyedt hajó kiemeléséről szóló találgatások már közvetlenül a tragédia bekövetkezte után megkezdődtek, hiszen a baleset okaira így megbízhatóbb magyarázatot kaphatnak a szakemberek, nem beszélve arról, hogy ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy a tragédiában elhunyt tengerészek holttestét a felszínre hozzák.A tavaly augusztus–szeptemberi mentési kísérletek során norvég búvároknak sikerült ugyan a Kurszk egyik kijáratát megnyitva tizenkét áldozatot kiemelniük, ám a hajótest belsejébe már nem hatolhattak be a szakemberek, mivel az akkor túl kockázatos feladat lett volna. Az orosz kormányzat – nem kis részben a hozzátartozók nyomásának engedve – ezért úgy döntött, hogy az egész hajót ki kell emelni, s így felszínre hozni a mélyben nyugvó 106 tengerész földi maradványait. Az egyetlen probléma az volt a kiemelés tervével, hogy egy ilyen méretű művelethez a válságban lévő orosz haditengerészetnek egyszerűen nincsenek és alighanem sohasem voltak meg a megfelelő eszközei.Már a mentési kísérletekhez is kénytelenek voltak az oroszok igénybe venni a külföldi – brit és norvég – szakemberek és technika segítségét. Nem véletlenül, hiszen a hidegháborús csapásmérésre szánt eszközök tervezésénél és üzemeltetésénél számos kockázati tényezőt figyelembe vettek ugyan, ám az esetleges katasztrófák során szükségessé váló mentés nem tartozott a prioritások közé – hiába üzemeltetett fénykorában a szovjet flotta több száz atommeghajtású tengeralattjárót. Ezért az orosz kormányzat – együttműködve a katonai hatóságokkal – felvette a kapcsolatot olyan nyugati cégekkel, amelyek nagy tapasztalattal és eszközparkkal rendelkeznek az ilyen mentések terén.A tárgyalások kezdetén három módszert vizsgáltak meg. Az első szerint óriási uszályokra erősített darukkal vagy légzsákokkal lehetne a felszínre emelni a Kurszk roncsát. A második szerint a helyszínen darabokra kellene vágni a hajótestet, és egyenként kiemelni a részeket, míg a harmadik elképzelés szerint a tengerfenéken sekélyebb vizekre kellene „vonszolni” a hajót, hogy ott ki lehessen emelni belőle a holttesteket. Természetesen annak a megoldásnak is jelentős támogatottsága akadt, hogy hagyják a roncsot ott, ahol van, és vonják be a hajótestet olyan biológiai géllel, amilyennel az 1989-ben elsüllyedt Komszomolec tengeralattjáró roncsát is ellátták.Szerencsére a katasztrófában nem sérült meg a nukleáris reaktor, azt azonnal lezárta a beépített automatika. Fölösleges tehát a roncs bolygatásával esetleg repedést előidézni, amelyen keresztül radioaktív szennyeződés juthat a tengerbe – érvelnek a környezetvédők. A kiemelést illetően érdekes módon a hozzátartozók véleménye is megoszlik: bár a többségük vissza akarja kapni családtagja holttestét, vannak, akik szerint a matrózok jelenlegi nyugvóhelye a legmegfelelőbb kegyeleti szempontból is, a tengerésztradíciókról nem is beszélve. „Nem akarok egy kövekkel megrakott koporsót és jelképes temetést” – nyilatkozta az egyik özvegy.Sokáig úgy tűnt, az orosz kormány a nemzetközi Kurszk konzorcium ajánlatát fogadja el, amelyben két holland és egy norvég cég vállalt volna szerepet. Ezek előzetes terveket készítettek, és arra a megállapításra jutottak, hogy a hajótestet lehetőleg egyben kell a felszínre hozni óriási uszályok, daruk és speciális drótkötelek segítségével. Mivel jelentős tapasztalattal rendelkeznek a nagy mélységben végzett műveletek (föld alatti vezetékek, olajfúrótornyok, víz alatti építkezések) terén, meglepetést keltett, hogy Moszkva májusban váratlan fordulattal mégsem nekik, hanem a területen viszonylag kevésbé ismert holland cégeknek adott megbízást. A változtatásnak alighanem politikai oka van: az orosz kormány tavaly ígéretet tett arra, hogy az idén felszínre hozza a hajót, a holland–norvég konzorcium viszont csak az előkészítéssel végzett volna 2001-ben, a kiemelést jövőre halasztotta volna.A 70 millió dolláros üzlet elvesztése miatti tiltakozásul a cég közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy nem hajlandó kockára tenni munkatársai életét és a környezet biztonságát csak azért, mert a megrendelő sietni akar a művelettel.Ennek elvégzésével végül is a Smit tengeri szállítmányozási céget és a nehéz áruk emelésére specializálódott Mammoet Transport BV vállalatot bízták meg. Az elvárások szerint a jövő hét elején kezdődik a művelet, és szeptember 20-ig véget is ér, ám megfigyelők szerint nem várt tényezők sokat változtathatnak a terven. A számításokba – tekintettel arra, hogy a művelet a maga nemében teljesen egyedülálló lesz – hiba csúszhat, nem beszélve a Barents-tengeren szinte mindig kiszámíthatatlan időjárásról, amely katasztrófa idején is sokszor meghiúsította a mentési kísérleteket.A műveletben 23 különböző osztályú hajó és 32 búvár vesz részt. A technikai berendezéseket Hollandiából már Oroszországba szállították, ahol elvégzik rajtuk a szükséges átalakításokat, és tesztelik őket az „éles bevetés” előtt. Az első hajó, amely a helyszínre indul a skóciai Aberdeenből, fedélzetén orosz, holland és brit búvárokkal, az északi-tengeri kutatásokra használt Mayo lesz. A rajta utazó szakemberek feladata a hajó előkészítése lesz a roncsemelésre. Szakértők a kiszivárgott részletek alapján attól tartanak, hogy a katasztrófa rejtélyét a kiemelés után sem tudják majd minden kétséget kizáróan megoldani: a szerencsétlenül járt 155 méter hosszú szerkezet súlyosan megrongálódott orr-részét ugyanis nem emelik ki, hanem levágják, és egyelőre a mélyben hagyják, márpedig éppen ebben a szekcióban következett be az a robbanás, amely a legénység életét kioltotta. Egyesek szerint csupán elővigyázatosságról van szó, hiszen ebben a részben még több tucat éles torpedó található, amelyet jobb nem piszkálni a kiemelés során, mások szerint viszont arról, hogy az érintettek a sérült rész mélyben hagyásával egyszer s mindenkorra fátylat akarnak borítani a katasztrófa valódi okaira.A kiemeléssel tehát elsősorban a hozzátartozóknak és a közvéleménynek tett ígéreteket kívánják teljesíteni, és nem óhajtják, hogy az igazságkeresésnek a kormányzatban és a hadvezetésben helyet foglaló magas rangú tisztségviselők essenek áldozatául – vélik nem kevesen az odaveszett matrózok hozzátartozói közül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.