Gacsályon minden fillérnek helye van

Gacsálytól mindent sajnálnak. Elvitték innen az orvosi rendelőt, a patikát, felszámolták a termelőszövetkezetet. A fiataloknak nincs munkahelyük, nem tudnak hol dolgozni. Ebből a faluból mindenki elment, aki tudott. Csak mi maradtunk, öregek – formálja nehezen érthetően a szavakat Nagy Szeréna, amikor azt tudakolom tőle, milyen az élet a beregi kistelepülésen. – És most arra is sajnálnak adni egy kis pénzt, hogy megépüljön az első világháborús emlékmű. Pedig azt mondták, hogy arra felvésik a fronton meghalt falubeliek nevét – teszi hozzá az idős nyugdíjas a könnyeivel küszködve, miközben a kapuban várja a vasárnapi ebédet hozó rokonát.– Napok óta másról sem beszélnek a kocsmában, csak a zászlóátadási hercehurcáról. Én ugyan nem tudom, milyen a millenniumi zászló, de a polgármester jól teszi, hogy nem veszi át, ha egyszer nem adják meg, amit kér – mondja Harbula Zoltán, aki a gacsályi emberek legfontosabb nyári munkáját, az uborkaszedést szakítja félbe a disputa kedvéért. – Csak azt nem tudom, nem kerül-e majd túlságosan sokba az ellenállás. Nem kapunk-e jövőre még kevesebbet, nem bélyegzik-e meg a falut – mormolja maga elé a szövetkezet felszámolása óta munkanélküli férfi.– A bezzeg-magatartás nem vezet sehova. Ha egyszer adnak valamit, azt el kell fogadni, és nem feltételeket szabni – hangoztatja véleményét Rudnák Imre nyugdíjas, a falu másik végén található portája előtt.– Gacsály lakóinak többsége támogatja a képviselő-testület azon döntését, hogy ne vegyük át a millenniumi zászlót – szögezi le beszélgetésünk elején Petra András polgármester, aki tizenegy éve a falu első embere.– A nyolcszáz lelkes település évente száz–száztíz millió forintból gazdálkodik. Az évek óta önhibáján kívül hátrányos helyzetűként nyilvántartott Gacsály a központi költségvetésből 80 millió forintot kap. Ezt az összeget a kötelező feladatok ellátására, így többek között az óvoda és az iskola működtetésére, valamint a faluban található két idősek otthonának fenntartására fordítjuk. Évente húsz-harminc- milliót különféle pályázatokon nyerünk, abból valósult meg a gáz- és telefonprogram, abból építettünk szennyvízcsatornát és három mezőgazdasági kutat. Itt minden fillérnek helye van, fejleszteni csak támogatásból tudunk – mondja a hirtelen országszerte ismertté vált falu polgármestere.– Két évvel ezelőtt vetődött fel először a templom előtti park kiépítésének és egyúttal az első világháborúban elhunyt gacsályiaknak emléket állító márványoszlop felállításának gondolata. Az emlékpark terveit a múlt év elején készítettük el. A három változat közül a legolcsóbbra, az 5,4 millióba kerülőre kértünk több alkalommal is 2,7 millió forintos megvalósítási támogatást a Millennium Kormánybiztos Hivatalától és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól – taglalja az előzményeket a polgármester. – Pályázatainkat mindig elutasították. Egyszer azzal az indokkal, hogy késve adtuk be, egyszer pedig azért, mert kimerült a keret. Nem hiszem, hogy Gacsály ne érdemelne kevesebb mint hárommillió forintot, amikor más települések tíz- és százmilliókat kapnak – teszi hozzá Petra András, miközben egyik cigarettáról a másikra gyújt.– Az igazságtalan és számunkra hátrányos támogatási politika miatt választottuk a tiltakozásnak azt a formáját, hogy nem rendezzük meg a millenniumi zászlóátadási ünnepséget. A ceremóniát eredetileg augusztus 20-ra terveztük, és Turi-Kovács Béla környezetvédelmi vagy Szabó János honvédelmi minisztert szerettük volna meghívni. Szívesen láttuk volna őket, de az elutasító döntésünket néhány nappal ezelőtt a Millennium Kormánybiztos Hivatalával is közöltük.A zászlót egyetlen településre sem erőlteti rá a kormánybiztosi hivatal. Sajnáljuk ugyan, hogy Gacsály nem él a felkínált lehetőséggel, nem emlékezik meg a millenniumi évről, de a települések képviselő-testületei és a polgármesterek szabadon dönthetnek arról, elfogadják-e az ajándékot vagy sem – mondta el lapunknak Horváth Lajos, a kormánybiztosi hivatal irodavezetője. Hozzátette: a hivatal 1999. január elején tette közzé azt a felhívást, amely alapján a települések megkaphatták a millenniumi zászlót, és anyagi támogatást kérhettek a millenniumhoz kapcsolódó monográfiák kiadásához, emlékművek felállításához, parkok építéséhez. A felhívás alapján több mint háromezer település tartott igényt a fehér selyemzászlóra, de közülük csak mintegy ezer kapott egyenként 400–600 ezer forint közötti támogatást.Gacsály a felhívás megjelenésének évében kért – és kapott – a település életéről szóló monográfia kiadásához 200 ezer forintot. A következő, hevenyészett – rajzokat és konkrét terveket nélkülöző – pályázatát már csak 2000 novemberében a több mint ötmilliárdos támogatási keret elosztása után juttatta el Petra András polgármester a kormánybiztosi hivatalhoz. Anyagi lehetőségek híján ekkor már nem tudta támogatni a falu elképzelését intézményük – tette hozzá Horváth Lajos. Az irodavezető kiemelte: a zászlót nem áll módjukban postán elküldeni Gacsályra, de ha meggondolja magát a falu képviselő-testülete és a polgármester, a hivatal megbízottja szívesen átadja a millenniumi évre emlékeztető lobogót a település lakóinak Gacsályon.– Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott néhány hónapja, hogy az Európai Unión kívül is van élet. Én úgy gondolom, hogy millenniumi zászló nélkül is lesz élet Gacsályon – mondja eltökélten. – A zászlót pedig küldjék el postán, ha minden településnek, így Gacsálynak is csináltattak egyet – teszi hozzá.