Három műszak a kórházakban?

Már dolgoznak a jogászok a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Alkotmánybíróságnak címzett beadványán, amelyben a Munka Törvénykönyve – az egészségügyi miniszter által jegyzett – végrehajtási rendelete miatt kérik a testület állásfoglalását. Gyenes Géza, a MOK főtitkára szerint a rendszerváltozás óta rendezetlen az ügyeleti díjak kérdése, s a munkáltatók máig nem fizették ki az 1996–1998 között felhalmozódott 14 milliárd forintos ügyeletidíj-tartozást mintegy 40 ezer egészségügyi dolgozónak.A Munka Törvénykönyvének az egészségügyi miniszter által hozott végrehajtási rendelete az átlagosnál több túlóra-kötelezettséget ró az orvosokra, s annak csak töredék részét ismeri el pluszmunkaként. Diszkriminatív az orvosokkal szemben az, hogy az egészségügyben az évente elrendelhető rendkívüli munkavégzési időt 300, kollektív szerződés esetén pedig 400 órában maximálták, miközben a közalkalmazottaknál ez csak 200, illetve 280 óra – szögezte le Gyenes Géza, az orvosi kamara főtitkára. Szerinte a betegellátás minőségének rovására megy az is, hogy az orvosoknak gyakran a munka után ügyeletet kell vállalniuk. Mint mondta: az Alkotmánybíróságtól a jogszabály alkotmányellenességének kimondását várják. Amennyiben a döntés elutasító lesz, minden hazai jogi lehetőséget kihasználnak szakmai érveik érvényesítéséhez, s ha szükséges, az EU bíróságához fordulnak. Hozzátette: mintegy 40 ezer egészségügyi dolgozó – orvosok, nővérek, műtősök, a technikai személyzet – a mai napig nem kapta meg az 1996–98 között felhalmozódott 14 milliárd forintnyi ügyeletidíj-tartozást, amit bírósági úton megnyert a kamara. Akik viszont egyénileg is jogorvoslatot kértek, megkapták járandóságukat, s a kifizetésben az állami intézmények jártak az élen. A főtitkár elmondta: arra kérik majd az orvosokat, hogy a miniszteri rendelet miatti jövedelemvesztésük ügyében az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül forduljanak bírósághoz. Felmérésük szerint egy kórházi orvos túlmunkaideje éves átlagban 940 óra.Gyenes Géza MOK-főtitkár közölte: utoljára az MDF-kormány idején történt jelentős befektetés az egészségügybe, éppen ezért az egészségügyi miniszter népegészségügyi programmal kapcsolatos elképzeléseivel csak azonosulni lehet. Ugyanakkor a költségvetés egészségügyet érintő része alacsonyan tervezett, s csak újabb források megteremtésével lehet eredményeket felmutatni. A kormány ígérete szerint a programokra újabb forrásokat biztosítanak, ezért a szakminiszternek az orvosok túlmunkájának kifizetését is hasonlóan kellene kezelnie.Az Egészségügyi Minisztérium illetékesétől megtudtuk: foglalkoznak a kérdéssel, hogyan lehetne a túlóra-elszámolást igazságosabbá tenni. Egyik lehetséges irány a három műszakos munkarend bevezetése a kórházakban. Ennek előkészületei már megtörténtek az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben; a tapasztalatok ismeretében ez megoldhatja a munkaórák elszámolásának problémáját.