Újabb elemzéseket tart szükségesnek az Ifjúsági és Sportminisztérium annak tisztázására, hogy milyen hatása lenne, ha az ifjúsági kor törvényben meghatározott felső határát a jelenlegi 26 évről 29-re emelnék. Így könnyen lehet, hogy a készülő millenniumi ifjúsági törvénybe nem kerül be a korábban tervezett változtatás. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter lapunknak elmondta: több olyan jelzés, tudományos elemzés érkezett a tervezettel kapcsolatban, amely indokolja a további vizsgálatokat. Egy németországi szociológiai tanulmány szerint egyre jobban megfigyelhető az a tendencia, hogy a fiatalok az indokoltnál és a szükségesnél jóval tovább halasztják az iskolában – felsőoktatási intézményben, képzésen, átképzésen – töltött időt. Akkor is, ha a tanfolyamra már nincs szükségük, esetleg nem is veszik komolyan. Így a munkaerőpiacra való kikerülés a fiatalok jelentős részénél csak harmincéves kor után történik meg, aminek a gazdaságra is hatása van.Deutsch hangsúlyozta: nem anyagi okokkal magyarázható, hogy a döntést halogatják, a módosításnak nem lenne óriási költségvetési többletigénye. Mint azt megírtuk: a tárca a millenniumi ifjúsági törvényben emelte volna a fiatalság felső határát 26-ról 29 évre.
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról