Egy héttel ezelőtt kezdődött meg a jugoszláv kisebbségi törvénytervezet társadalmi vitája. Hivatalos állásfoglalások még nem születtek, de a vajdasági magyar pártvezetők többsége már kifejtette első észrevételeit a készülő okmány kapcsán.Kasza József, a VMSZ elnöke abban bízik, hogy pozitív eredménye lesz a most elindított folyamatnak. Nagy előrelépésnek tartja, hogy egyáltalán lesz ilyen törvény, ugyanis az elmúlt tíz évben még csak beszélni sem lehetett a kisebbségi problémákról. Kasza felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskör megoszlik a föderáció és a köztársaság között, ezért a kisebbségi törvény mindennapi alkalmazásához további előírásokra van szükség.Ágoston András, a VMDP elnöke felrója a törvénytervezetnek, hogy annak dacára, hogy a kisebbségekkel foglalkozik, figyelmen kívül hagyja a kisebbségi autonómiakoncepciókat. A szöveg a liberális szempontokat tükrözi, így nem veszi figyelembe a kollektív jogokat. Attól tart, hogy a szövetségi kisebbségi tanács miatt, amelynek elnöke a mindenkori államfő, a központi irányítás fog érvényesülni.Varga Tibor, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom elnöke nemzetközi garanciák hiányában nem hisz abban, hogy alkalmazni fogják a jogszabályt. Szerinte csak a külföld által garantált területi autonómia akadályozhatja meg, hogy a vajdasági magyarság 30 éven belül megszűnjön közösségként létezni.Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom elnöke európai szintű megoldásnak tartja a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését, de bonyolultnak találja a nemzeti tanácsok megválasztásának módját, és hiányolja a szövegből az oktatási tanácsot.Hódi Sándor pszichológus, a történelmi VMDK alapítója és első alelnöke úgy véli, hogy a kisebbségi törvény elkésett. A vajdasági magyarság jövőjét ő is a területi autonómiában látja, de szerinte ennek megvalósulását leginkább az erőtlen, távlattalan vajdasági magyar politizálás akadályozza.
Mátyás király középkori könyvtára hazaérkezett és most már bárki számára hozzáférhető
