Kemény szelekben

Mint sebes szelek zúgási, / tenger vize áradási, / Ollyak mint vizek folyási, / Bánatomnak újulási. Petrőczi Kata Szidónia a volt Bereg vármegyei Szentmiklóson, az itt látható várkastélyban hunyta le szemét. Ő volt az első jelentős magyar költőnő – írja Ozsvald Árpád egyik esszéjében –, aki maga vigasztalására, de mégis a világnak panaszolja el szenvedéseit. A világ terhe szinte kibírhatatlan szörnyűséggel nyomja vállát. A pietista lelki önmarcangolás szerelmi verseinek is mély szomorúságot ad. Verseit a korabeli barokk szerelmi lírától az őszinte átélés, a lelki élet árnyaltabb, színesebb ábrázolása különbözteti meg.”A magyar költészet rejtett értékeit kutató Weöres Sándor természetesen nagy szeretettel és együttérzéssel írt róla: „Mint a régi évszázadok legtöbb úri kisasszonyát, igen korán, húszéves kora előtt férjhez adták Pekry Lőrinc erdélyi mágnáshoz, Thököly barátjához és párthívéhez. Az asszony Habsburg-ellenes és protestáns volt állhatatosan; férje Bécshez pártolt és katolizált, majd a Rákóczi-szabadságharcban újabb fordulattal az erdélyi had vezére lett a császár ellen. Ahogy csélcsap volt a politikában és a vallásban, éppígy, felesége verseinek tanúsága szerint, a házasságban és szerelemben is.Pekryné szerelmi líráját az teszi különlegessé, majdnem példátlanná, hogy vágyódásnak, örömnek, gyengédségnek alig van nyoma benne, csupa kínlódó féltékenység, komoran követelő hűség, szenvedélyesen lobogó szemrehányásözön, halálvárás. Vérembűl származott, jaj! halálos mérgem kezdetű panaszában a szerelmi zűröknek tulajdonítja saját keléses betegségét, mely holtig kísérte, és talán a halálát okozta.”De szóljunk az itt látható kép kapcsán magáról a Bereg megyei Szentmiklós várkastélyáról. Deschmann Alajos szerint az első adat 1403-ból való: ekkor adott engedélyt a király Perényi Imrének egy erődítmény építésére. Későbbi birtokosa Frangepán Ferenc, majd Telegdi Mihály, Lányai Farkas, Esterházy László volt. 1726-ban III. Károly a Schönborn családnak adományozta a birtokot.„A várkastély egyemeletes, U alaprajzú, az északi és a déli sarkain kiálló kerek, illetve sokszögű saroktornyokkal. Az eresz alatt körben lőrések vannak, amelyek a várkastély eredeti rendeltetésére utalnak.Az épület jelentős erődítménye volt a Huszt–Szentmiklós–Ungvár védelmi vonalnak. Kelet felől a Latorca képezte természetes védelmét, a többi oldalról földtöltéssel és árokkal volt megerősítve. A várkastélyt a XVI. században átépítették. Ezt követően az épületen több változás történt. 1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága végzett kutatási és restaurálási munkákat.”A várkastélyt most senki nem használja, és ennek következtében rohamosan pusztul. Azt is mondhatnók, sajnos hű képe a betegségtől, lelki fájdalmaktól, bújdosástól meggyötört nagyasszonynak, aki 1708. október egyik ködös reggelén a kastélyban „utószor simítja meg kéziratos énekes könyvecskéjét. A kemény és kegyetlen tigrisek és sárkányok, cethalak, mérges viperakígyók szíve nem esett meg az asszony bánatán”. Petrőczi Kata Szidónia 46 éves volt, amikor meghalt, s mintegy félszáz költeményt hagyott ránk.De sem ez a berekesztő kép, sem az itt látható kép látványa nem tölt el senkit örömmel. Mert befejezésként mégiscsak megnyugtató sorokra vágyunk, ezért fellapoztam a kései utód, Petrőczi Éva egyik verseskötetét. Ősanyámhoz című versében összegezi, mit is köszönhet a kemény szelekben forgó elődnek: „Nem mint / becsalicsárda-cégért / bitorlom nevedet, / inkább köszönet ez / a versbe írható, / s csak így kibírható / fájdalom / módszertanáért.”