A HP legfiatalabb szervezeti egysége a Consumer Business Organization, azaz az úgynevezett fogyasztási cikk üzletág, melynek vezetője Magyarországon Miskei Gábor. Logikus lépés volt ez az átszervezés azon az úton, amelynek mérföldköveit jól ismerjük. Kezdődött az olcsó tintasugaras nyomtatók „fogd és vidd” típusú árusításával, folytatódott néhány éve az otthoni használatra, kisvállalkozásoknak ajánlott PC-k, majd a digitalizálók megjelenésével és tavaly a HP fényképezőgépekkel. Európában a HP a 2001. gazdasági év első felében majd nyolcmilliárd dollárért adott el ilyen, a fogyasztói elektronikához sorolható termékeket. A döntés a képalkotást, képkezelést előtérben tartva összetettebb mozgást jelent egy olyan piac — a fogyasztói elektronika — felé, amelyen az eddig dinamikusan bővülő, kínálatvezérelt informatikai kereskedelemben megtanultak részben vagy teljesen érvényüket vesztik. Teszi ezt a HP akkor, amikor ennek a piacnak az egyik óriása, a Sony is megkezdte gyárai eladását, a gyártás kihelyezését, tehát amikor itt is komoly átalakulások várhatók. Mindenesetre impozáns kínálatot vonultatott fel a HP a viszonteladóknak, újságíróknak az új ágazat kétnapos barcelonai konferenciáján és termékbemutatóján, a családi fényképezés eszközeitől a kamerával felszerelt, billentyűzet nélküli zseb-Jornadáig. Bernard Meric, a Consumer Business Organization európai vezérigazgatója nyilatkozott a Telecomputernek arról, mit is jelent ennek a részlegnek a megalakítása a HP jövőjére nézve.— Mikorra várható a HP szétválása egy informatikai és egy fogyasztói utódcégre?— Erről nincs szó, sőt éppen az volt tegnapi előadásom egyik célja, hogy bemutassam, milyen nehéz éles határt húzni a fogyasztói, családi piac és a mikrogazdaság igényei, kiszolgálása között. Ugyanilyen elmosódott átmenetet figyelhetünk meg a mikro- és a kisvállalkozások között és így tovább. Aki orvosként dolgozik egy-két alkalmazottal, annak az igényei jóval közelebb vannak a fogyasztói piacéihoz, mint annak, aki két-három alkalmazottal kiadványszerkesztéssel foglalkozik. Tehát habár kétségtelenül minden szegmensben vannak dolgok, amelyekre jobban kell fókuszálni, mint a többinél, de egy bizonyos megoldás adott esetben mindenhol értékes lehet.— Ez igaz, de mégis másképp kell közelíteni az egyik szegmensben a vevőhöz, mint a másikban. Mások a kereskedelem szervezetei, módszerei.— Igen, a terjesztési hálózat más, másképp működik, de a magban, a termékkínálatban sok az átfedés, és ezért nincs és belátható időn belül nem is kerül napirendre semmiféle vállalati szétválás. Az igazi feladat nem a belső, hanem a külső szervezés, a fogyasztói üzleti ágazat külső kapcsolatainak a megfelelő kialakítása, a fogyasztói piac és a mikrovállalkozások igényeinek feltárása és kielégítése. A fogyasztói elektronika digitalizálódása komoly lehetőséget ad a HP-nak arra, hogy az informatikai tudására építve központot adjon az otthonokban használt különféle eszközöknek, de arra is, hogy beépítse a számítástechnikát a szórakoztató elektronika következő generációs, digitális berendezéseibe. De éppen a vállalati ágazattal való szoros együttműködés jelentőségét mutatja a nemrég a Vivendivel kötött megállapodás, melynek értelmében minden alkalmazottjuk kap otthonra egy HP személyi számítógép konfigurációt. Ezt az üzletet nyilvánvalóan azért lehetett nyélbe ütni, mert a két cég vezetése elég közel van egymáshoz, mert szállítói vagyunk a Vivendinek magának. Még a piacon sem lehet élesen elválasztani egymástól a vállalati és a fogyasztói ágazatot.— Vajon nem kíván-e meg másfajta fejlesztést a fogyasztói piac mint a vállalati? Ahogy a távközlési gyártóknál szétválik napjainkban az infrastruktúra és a telefonkészülék gyártása, vajon nem történik-e meg ugyanez az informatikában is?— Valóban máshogy néz ki az eladási szervezet a fogyasztói piacon, mint a vállalatin, jóval kevesebb emberre is van szükség hozzá. Amibe mi most befektetünk, az már túl van az informatikán, hiszen azzal a kihívással nézünk szembe, hogy hogyan tudjuk feltárni az életnek minden területét, ahol használni lehet, ahol értéke van a számítástechnikának. Alapvető lehetőségünk erre a képalkotás, ami nagyon gyorsan megy előre. Olyannyira, hogy ma már a kereskedelemben feszültség van az informatikát és a fényképezőgépet árusítók között, mind a kettő a maga kompetenciáját hangsúlyozza, és ragaszkodik az elektronikus fényképezőgépekhez. A mi érdekünk ugyanakkor az, hogy mind a kettőtől független külön kioszk jöjjön létre az áruházakban, ahol a teljes képalkotási folyamatot be lehet mutatni a rögzítéstől a továbbításig és a papírkép kinyomtatásáig. Az Egyesült Államokban ez már működik is. Itt van továbbá a szórakoztatás világa és a kommunikációé, amiket egyre inkább összekapcsol a digitalizáció. Ami a játékgépeket illeti, úgy látom, hogy a Microsoft nagyon erősen tör előre. De ott van a PC elrejtődésének folyamata, az olyan berendezések — képfelvevők, zenegépek — megjelenése, amelyekben ott van a PC, bár a fogyasztó nem is tud róla. A nyomtatás, a fényképezés, a digitalizálás mind érinti a tévét, és egy izgalmas része ennek az öszszekapcsolás, a hálózat, amin az információ eljut egyikből a másikba, valamint az egész rendszer központi vezérlése, felügyelete.— Mit gondol, mennyire juthat szóhoz a fogyasztói elektronika hálózatra fűzésében a Bluetooth?— Már kínálunk Bluetooth nyomtatót, de ez a piac még csak most van kialakulóban. Az ára egyelőre még nem teszi lehetővé, hogy minden, az otthonokba szánt termékünkbe be tudnánk építeni, és megjósolni sem tudom, mikor épül be valóban a lakások hálózati infrastruktúrájába.— Mit gondol az okosfonok és a zsebszámítógépek közti versenyről?— A PDA-k, a zsebszámítógépek piaca az utóbbi években igen gyorsan fejlődött, megjelent az igény a GSM-mel, sőt GPRS-sel felszerelt készülékre. Már ma is van kommunikátorunk, termékünk ezen a területen, és sikeres is a piacon. Úgy látom, hogy a versengésre a mobiltelefon-piacnak mintegy húsz százalékán lesz lehetőség, és ebben mi is részt veszünk.— Volt pár éve egy emlékezetes filmje a HP-nak, amelyben bemutatta, milyen komoly szerep juthat a hálózatba kötött különféle okos végberendezéseknek a katasztrófaelhárításban, az élet rendes kerékvágásba való visszazökkentésében. A GSM-telefonos zsebszámítógép és hozzá a kis kamera, de akár az elektronikus fényképezőgép, a hálózatba kötött különféle végberendezések sora már készen áll. De mi a helyzet a mögöttes infrastruktúrával?— Érdekes, hogy azt a filmet említi, hiszen azóta sokat változott a HP stratégiája. Akkor még az MCC jegyében dolgoztunk, ahol a két C a számítástechnikát és a kommunikációt jelezte, az M az azóta az Agilent néven kivált műszergyártást. Amit én vezetek Európában, azzal egy harmadik C, a Consumer ágazat került be a képbe, ahol nem nagyon van külön a szoftver, inkább még csak a termékeink belsejénél tartunk. De a vállalati részlegben ott van az e-service, a sokféle internetes megoldás, ők tehát komolyan fejlesztik azt a bizonyos mögöttes szoftvert. Bár mi még megállunk a készülék határánál, de már körvonalazódnak a hálózati funkciók és az integrációt megvalósító szoftverre vonatkozó elképzeléseink. Ebbe az irányba mutat például az egyes termékekbe beépített e-priting, e-scanning funkció. De ott még nem tartunk, hogy menetrendet tudnék mutatni a következő hónapok fejlesztéseiről. Majd a legközelebbi termékbemutatón.
Nem várt fordulatok Budapesten: a címvédő mellett egy másik világbajnok is elvérzett
