Ma egyeztetnek az exportőrökről

Ma egyeztetnek az érintett minisztériumok a gazdasági tárca vezetésével a forint erősödése miatt hátrányos helyzetbe került exportőr-vállalkozások lehetséges kompenzálásáról. A bevételkiesést elszenvedő cégek gondjainak orvoslására ma még minden bizonynyal nem születik konkrét javaslat, hiszen az érintett minisztériumok csak előzetes elképzeléseiket egyeztetik. Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint kiforrott, végső álláspont a hónap végére várható.A szaktárcák – és főként a veszteséget szenvedett cégek – helyzetét megnehezíti, hogy a vonatkozó nemzetközi normák, így az OECD, illetve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint tilos egy-egy termék exportját közvetlenül támogatni.Az árfolyam erősödése a nettó exportőr cégeknek okoz hátrányt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint nagyjából 3-4 milliárd dollárnyi exportbevételt „érint hátrányosan” a magyar fizetőeszköz felértékelődése. Minden esetre ez az érték az első öthavi külkereskedelmi adatokban még nem mutatkozott meg, ha a kamara nem téved, s hellyel-közzel pontosan taksálta meg az árfolyamhatást, úgy az első félévi külkereskedelmi szaldóban már érzékelhetően megmutatkozhat a hiány.Majdnem 130 millió dollárral (227 millió euróval), 1,59 milliárdra romlott a külkereskedelmi egyenleg az év első öt hónapjában a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest. Ebből 124 millió dollár az energiahordozók drágulásának tudható be. A mérleghiány a 13,6 százalékkal összesen 12,43 milliárd dollárra emelkedő export-, s a 14,02 milliárd dolláros, 13 százalékkal megnövekedett importszint mellett alakult ki. Euróban mérve a magyar export 20,4 százalékos bővüléssel 13,63 milliárdra, az import pedig, 19,8 százalékos emelkedéssel, 15,37 milliárd euróra nőtt.Kedvező jelenség, hogy idén az első öt hónapban mérséklődött a külkereskedelmi szaldó hiányának dinamizmusa, tehát az export és az import értéke közötti különbség már nem emelkedik olyan erősen, mint az az elmúlt év hasonló időszakában volt tapasztalható – közölte tegnap Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára, a magyar gazdaság és ezen belül a külkereskedelem helyzetét ismertetve. Nem meglepő adat, hogy az export teljesítményét továbbra is az ipar „húzza”, az agrárgazdasági szektor részaránya az összkivitelnek alig hat százalékát éri el. A magyar exportnak több mint kétharmada a fejlett országokba irányul, ezen belül is az unió tagországai maradtak a legnagyobb „vásárlói” a hazai kivitelnek. Hoszszú idő óta először fordult elő, hogy a CEFTA-országok relációjában pozitív maradjon a magyar egyenleg: ebben a vonatkozásban kiszállításaink az első öt hónapban 18 százalékponttal haladták meg az előző év hasonló időszakában mért szintet, a behozatal pedig hét százalékponttal bűvült. Ennek eredményeképpen 89 millió dollárral javult, végül 45 millió dolláros töblettel zárt a magyar egyenleg a szabadkereskedelmi szövetség relációjában.Ami az importot illeti, szinte változatlan a struktúrája a korábbi időszakokhoz képest: a gépek és a gépi berendezések, az energiahordozók és a feldolgozott termékek részaránya a legmagasabb, míg az előző kettő egy-egy százalékponttal emelkedett, ez utóbbi két százalékpontos csökkenést ért el. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru-főcsoport mindössze három százalékkal részesedik a teljes behozatalból.Minden esély adott arra, hogy a Kereskedelmi Világszervezet novemberre tervezett miniszteri értekezletére megállapodás jöjjön létre a két nagy rivális, az Egyesült Államok és az EU között, s egy új kereskedelmi tárgyalás elindítása mellett döntsenek – tudtuk meg Várkonyi Lászlótól, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjétől, aki elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke lenne a kereskedelem további liberalizációja, hiszen könnyebben juthatnának ki a hazai termékek más, külső piacokra, mint jelenleg.