Maffia osztja szét a szántóterületeket?

Egymillió hektár hazai föld és a szántóterületek 25 százaléka került idegen kézre, illetve használatba napjainkig – állította lapunknak Sátrai István, a Földtulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének (FÉM) elnöke, aki úgy fogalmazott: a zsebszerződések kérdésének sikeres rendezéséhez a kormány részéről gyors és hatékony intézkedések, a gazdák részéről pedig összefogás szükséges.Országosan 400, Somogy megyében pedig 11 zsebszerződésről vagy látszatszerződésről szóló bejelentés érkezett a FÉM-hez a kormány múlt keddi bejelentése óta – közölte Sátrai István, a somogyi központú országos egyesület elnöke, aki szerint ma is a határokon túli kapcsolatokkal is rendelkező földmaffia működik közre a területek külföldi használatba juttatásánál. Úgy véli, az igazságügyi minisztérium munkáját megkönnyíti majd, hogy az egyes településeken pontosan tetten érhetők a külföldi földhasználók. Ugyanez áll a zsebszerződéseket rejtő látszatszerződéseket futószalagon gyártó egyes helyi ügyvédekre is. – Csak Somogyban két-három ügyvédet lehetne megnevezni, akik talán még a napokban is efféle szerződéseket kötnek. Ugyanígy az ügyleteket rendező felhajtókat is – hiszen sokan nyíltan hirdetik magukat – is könnyű megtalálni. Az általunk felvett gyakorlat szerint a külföldieknek földet szerző strómanok, ahogy tudomást szereznek egy-egy eladásra kínált területről, felkeresik a tulajdonost. A megállapodást pedig már nem a kifizetendő összegről, hanem annak töredékéről készítik el. Meg kell találni a megoldást arra is, hogy a majdan visszaperelendő földekért kifizetett összegért és az oda esetlegesen beépített infrastruktúra értékéért külföldiek ezrei indíthatnak néhány év múlva pert – állítja Sátrai István. Ugyanakkor elmondja, mindezek ellenére évek óta most először nyílik lehetőség a zsebszerződések ügyének végleges és igazságos rendezésére. Eddig ugyanis a szövetség maga is hiába próbálkozott azzal, hogy bármilyen jogorvoslatért forduljon az illetékesekhez. – Nem lehet, hogy a bárdudvarnoki, somogyszobi, kékkúti helyzethez hasonló alakuljon ki és konzerválódjék a hazai termőföldek körül. Ezeken a településeken ugyanis néha ezer hektárnál is több szántó, erdő, sőt gyakran az utak is külföldi kézen vannak. Ez a kérdés így tehát nem egyszerűen a földjüket annak idején eladó tulajdonosokat, hanem a parasztságot, sőt a mezőgazdaság egészét sújtják. Nem lehet ott eredményes vidékfejlesztést végrehajtani, ahol, ha a külföldi John Deere-je elhalad a porták előtt, azok a parasztok nézik végig, akik esetleg mint munkanélküliek támasztják a kiskertkaput.Az elnök úgy véli, a kormány kezdeményezte vizsgálatok egyebek közt arra is fényt derítenek majd, hogy külföldi földhasználók rendszeresen éltek a különböző agrártámogatási lehetőségekkel is. Mindeközben az illegális földvásárlások, a szövetség tudomása szerint a napokban is folytatódnak. Hezitálásra tehát valóban nincs idő.– Sem jogos, sem etikus lépésnek nem tartom, hogy egy külföldi érdekvédő szervezet beleavatkozzék hazai földbirtok-politikai kérdésekbe – tette hozzá az egyesület elnöke, a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara elnökének néhány nappal ezelőtti nyilatkozatára reagálva. A kamara elnöke szerint ugyanis 40 ezer hektár termőföld legálisan van külföldi kézben, a burgenlandi kamara pedig szívesen ad jogi tanácsokat a jövőben azoknak az osztrákoknak, akik zsebszerződéssel 1994 után vettek itt földet. – Ez a hozzáállás előrevetíti, hogy a földkérdés rendezése nem lesz egyszerű feladat – mondta.