Megmaradnak-e a magyarországi megyék?

Maradnak-e az ezeréves történelmi múlttal bíró vármegyék utódai a megszokott státusukban az uniós csatlakozás után? A magyar közigazgatási rendszer középszintű szerveződése, a tizenkilenc megye sorsa a közeljövőben mindenképpen terítékre kerül, egy kormányhatározat ugyanis december 31-ig szabott határidőt a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása koncepciójának elkészítésére.Rövid a határidő a helyi önkormányzatokról szóló, 1990-ben készült törvény átfogó módosítása koncepciójának elkészítésére, amely hat kiemelt témát érint. Látszólag szigorúan szakmaiak e területek, ám a törvénymódosítás következtében végrehajtandó változások valamennyiünket érinthetnek majd, s politikai következményei is lehetnek. Szakmailag egyenlő értékű koncepciókat kell készíteni szeptember végéig a pénzügyi, a belügyi és az igazságügyi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal szakembereinek a javasolt módosításokról, amelyek részletei egyelőre titkosak.– Jelenleg intenzív műhelymunka folyik – szögezi le Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, a téma szakértője és felelőse. A külföldi példák rendelkezésre állnak, az uniós országok közigazgatási rendszerét megvizsgálták, ám természetesen a magyar tradíciók esnek nagyobb súllyal a latba a döntések előkészítésekor. A korszerűsítésre való törekvés nem eliminálja a történelmi visszatekintést, amely a jogfolytonosság miatt sem elvetendő szempont.A helyi önkormányzatoknál ellátott államigazgatási feladatok köre, rendszere, azok jogi és szakmai feltételei, a finanszírozási rendszer átalakítása, illetve a törvényességi ellenőrzési rendszer kiterjesztése témaköreiben vélhetőleg nem lesznek majd késhegyig menő viták a szakemberek között. Ingoványos terület azonban a város környéki igazgatás, valamint a főváros és környéke igazgatási rendszerének korszerűsítési koncepciója, amely az agglomeráció településeinek önkormányzati variációit jelenti, illetve a főváros kerületeinek jogkörét érinti. Ugyanígy darázsfészekbe nyúl, aki a területi önkormányzati szint lehetséges átalakítására tesz javaslatot, mert ez az ezeréves megyerendszer hegemóniáját törné meg.Az Európai Unió ajánlásaiban hangsúlyozottan az eurorégió közigazgatási egység szerepel következetesen, amely a magyar megyéknél nagyobb területet és az ahhoz tartozó magasabb lélekszámot jelöli meg ésszerű, középszintű közigazgatási egységként. Egy eurorégió hozzávetőleg nyolcszázezer lakost feltételez (de mi van például a parányi területű, ám jelentős gazdaságú uniós tagokkal?), amelynek önálló és választott testülete van, választott vezetővel, végrehajtó apparátussal. Saját bevétellel bír, adóztatási joggal rendelkezik, s jogalkotási lehetőséggel is élhet, ami a mi fogalmaink szerint rendeletalkotást jelent. Természetesen nem kötelező végrehajtanunk e szellemben az átalakítást, noha a régió fogalma nem ismeretlen nálunk. Kara Pál szerint a régiónak mint fogalomnak több jelentése is használatos Magyarországon, ami olykor félreértésre is okot ad. Egyelőre a statisztikai régió értelemben használjuk konkrét területre az elnevezést: a több megye által alkotott hét régiót a parlament hozta létre a területfejlesztési törvény elfogadásakor. Ezek államigazgatási régiók, de nem önkormányzati értelemben. Ez utóbbiról még nem született hivatalos álláspont, s kérdés: a választások előtt születik-e?Logikailag négyféle verzió körvonalazódik az önkormányzati törvény módosítása kapcsán a megyék sorsát illetően. Végül maradhat minden a régiben, hiszen nincsen kötelező EU-ajánlás, csak javaslat. A spanyolok például megtartották közigazgatási rendszerüket, noha javasolták nekik az átalakítást. Megtörténhet, hogy az ezeréves hagyomány ellenére a megyék rendszere elavult, s helyettük a törvényalkotó létrehoz bizonyos számú önkormányzati régiót. A harmadik változat nem tűnik túl ésszerűnek, de fölmerült már korábban is: mi lenne, ha duplikálnánk, s maradnának a megyék, párhuzamosan az önkormányzati régókkal? A két rendszer létjogosultságát a munkamegosztással támasztanák alá. S végül: a megyéket egyszerűen régiókká neveznék ki, magyarán egy megye alkotna egy régiót. Ez esetben azonban a kis területű, alacsony lélekszámú megyék elmaradnának az eurégiós ajánlástól.A koncepciók kialakításában a Magyar Közigazgatási Intézet is részt vesz mint tudományos intézet, a szakemberek szakmai szempontok szerint talán könnyebben alakítják ki álláspontjukat. De vajon meghozzák-e döntésüket a politikai erők, amikor állást foglalnak majd az egyik vagy a másik változat mellett? Vállalják-e az érdekek ütköztetését, a szokásjogok megnyirbálását? A kormányhatározat december 31-ig enged időt a koncepciók kidolgozására, ezután színt kell vallaniuk a politika szereplőinek is.