Megszépült Árpád-kori templomok

Nagyszabású rekonstrukciós munkálatokat végeztek az elmúlt két évben Árpád-kori templomainkon az ország egész területén. Ezek a kis- méretű, falusi templomok legértékesebb műemlékeink közé tartoznak, kutatásuk és helyreállításuk az utóbbi negyven évben fontos szerepet kapott a műemlékvédelemben. Számos középkori templom eredetét az új kutatások alkalmával ismerték fel, középkori részleteiket gondos munkával hozták napvilágra. Első templomainkat Szent István rendeletére állították. Sajnálatos módon ma egyetlen olyan templomunk sincs, amelyet a tudomány azonosítani tudott volna az István király törvényeiben említettekkel. Az első középkori templomok többnyire nem állandó anyagból készültek, fából ácsolt, sárból rakott épületek lehettek, melyek az idők során elpusztultak. Olyan templomaink, illetve templomromjaink viszont szép számmal vannak, amelyekben jelentős Árpád-kori részletek találhatók. Talán a legismertebb közülük a veleméri, az ösküi, a csarodai vagy az őrszentpéteri. Ezek a töredékes templomok nagyon fontosak a műemlékvédelem számára. A millenniumi pályázati program kiírásakor országosan megvizsgálták, milyen állapotúak a templomok, másrészt felmérték azt is, hogy a helyi önkormányzat és az egyház mennyire tartja fontosnak ezek megőrzését. A meghívásos pályázat keretében 161 helyszínnek tették lehetővé a pályázást. Összesen 116 pályázati munka érkezett be végül, ebből 47 esetben ítélték meg a támogatást, mindent összevetve háromszázmillió forint értékben. Az ország 19 megyéjéből 15-ben folytak és folynak a következő években is kisebb-nagyobb helyreállítási munkálatok, a templomok elhelyezkedéséből adódóan főként a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Jóllehet a negyvenhét épület többsége már egyszer átesett valamilyen műemlékvédelmi felújításon, bizonyos munkákat újra el kell végezni.– Átlagosan 6,3 millió forint jutott egy-egy templomra, ami nem túlságosan sok, ugyanakkor az elvégzendő feladatok nagyon sokfélék. Néhány esetben a megítélt pénzből még a környezetrendezésre is futotta, máskor csak állagvédelemre és részleges helyreállításra – a legfontosabb feladatokra – tellett. Tavaly az OMVH 32 millióval, idén tizenöttel kiegészítette a támogatást. Sokat vállaltak a helyi önkormányzatok és az egyházközségek is, az állami támogatást átlagosan 30 százalékkal kiegészítették. Az OMVH szakmai kontrollja mellett tevőlegesen részt vállaltak a felújításokban – meséli Mézes Zsuzsanna, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa.Úgy tűnik, a pályázat hatására a helyben élő emberek is fontosabbnak kezdik érezni közvetlen környezetük műemlékeit. A lokálpatriotizmus szép példája a tihanyi Apáti templom esete, amit romból használható templommá kívántak tenni a helyiek, illetve az őket képviselő alapítvány. Saját maguk előlegezték meg a költségeket. A rábaöttösi templom és a cinterem azért kapott különleges jelentőséget, mert három falu közös temploma és két megye határán van. A három falu összefogása minden szempontból példaértékű.A 47-ből alig több mint egy tucat templom esett át teljes rekonstrukción. A tavalyi évben a következő templomokat és templomromokat adták át: Celldömölk, Csabdi, Győr, Káptalandomb, Hegyhátszentjakab, Hidegség, Nagybörzsöny, Soltszentimre, So-mogyvámos, Szamostatárfalva, Füzér (itt saját pénzből folytatják a felújítást), Kissikátor, Kővágóörs, Tihany. – Öt teplomnál a javítások kevesebb mint 20 százaléka, 11 épületnél a javítások nagyobb része áthúzódott erre az évre. Nem egy helyen technikai vagy tereprendezési okok miatt áll a munka. 31 templomra már teljes egészében ráköltötték a támogatásra adott összeget; ahol nem tudtak minden munkát elvégezni, önerőből, illetve a lakosság segítségével folytatják a munkát. Az idei évben bizonyosan átadják a bagodvitenyédi, a balog-unyomi, a cserkúti, a dozmati, a hódmezővásárhelyi, a kehidai, a kisapáti, a laskodi, a nagyharsányi, a nagylózsi, a nyíradonyi, nyírmihálydi, az őriszentpéteri, a váraszói, az ösküi, az alsódörgicsei, a füredi, a füzéri, a gyulakeszi, a karcsai, a maconkai, a révfülöpi, a szalonnai és a töki templomokat és romokat.– Utoljára a hatvanas években restaurálták átfogóan az ország Árpád-kori templomait. A működő templomoknál a vizesedés jelenti a legnagyobb problémát. Olyan helyen is vannak belvizek, ahol korábban nem, ezért új technikákat kellett alkalmaznunk az épületek felújításakor. Úgy gondoljuk, a légszennyezettség egyre nagyobb mértéke miatt felgyorsul a restaurálási ciklus, gyakrabban kell hozzányúlni az épületekhez, mint korábban valaha. Elképzelhető, hogy a most megszépített templomokat 15 év múlva újra restaurálni kell – folytatja a szakember. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a kijelölt templomokon kívül azokban is szeretne felújításokat végezni, amelyek valamilyen ok miatt kimaradtak a támogatottak listájából. Terveik szerint évi 10-15 Árpád-kori kistemplom felújítását végeznék el a következő esztendőkben.