Megszilárduló politikai szerkezet

Több évtizedes polgári lét, demokratikus politikai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy kialakuljon az állampolgárokban az egyéni, közösségi és a nemzeti érdekek felismerése – jelentette ki szombaton Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke a pártja által rendezett Négy választás Magyarországon című konferencia megnyitóján. Ágh Attila politológus szerint a 2002-es választást követően kétpólusúvá válik a pártrendszer, Tölgyessy Péter képviselő pedig úgy látja: egyre jobban megszilárdul a társadalom politikai szerkezete.Az eddigi választások során a ki lesz a győztes és ki lesz a vesztes kérdése volt a legfontosabb, csak a hatalom gyakorlásáról, a kormányzati és ellenzéki pozícióról volt szó, s egyre kevésbé hangsúlyos a lényeg: a képviselet és maga a képviselt – jelentette ki Dávid Ibolya a konferencián. Az MDF elnöke szerint a közélet valamennyi szereplőjének sokat kell tennie azért, hogy a választóknak 2002-ben érdemes legyen leadniuk voksaikat. – Az állampolgároknak bízniuk kell a politikai rendszerben, a politikusokban, a köztisztviselőkben, s az intézményekben, de ez a bizalom ma még hiányosnak mondható. Tényleges alternatívát felmutató pártokra van szükség, de ma legtöbbjük túl általános, politikai zsargonokat megfogalmazó, mellébeszélős és csupán röplapokat gyártó programmal rendelkezik – szögezte le Dávid Ibolya.Ágh Attila politológus szerint a társadalom egy 15 éves ciklus határán van, s a 2002-es választásokat követően a tömbösödés és polarizáció hatására kétpólusúvá válik a pártrendszer. Ugyanakkor a ciklus végén világosan kiderül, hogy a társadalmi szerkezet nem végleges, elkezdődik a pártrendszer „cizellálódása”, s az évtized végére egy 5-6 szereplőből álló, a jelenleginél stabilabb pártrendszer alakulhat ki. Ágh szerint szükség van egy, az MSZP-től balra lévő pártra is, de annak „előzménye” nem lehet a Munkáspárt. Mint mondta, radikális jobboldali pártra is szükség van, „mely után nem kell törnünk magunkat”.A konferencián felszólaló Tölgyessy Péter fideszes országgyűlési képviselő szerint választásról választásra növekszik a határozott elképzelésekkel rendelkező biztos szavazók aránya, tehát egyre szilárdabb a magyar társadalom politikai szerkezete. Szerinte a szocialistákra döntően azok szavaznak, akiknek az elmúlt 40-50 év jó volt, a szimpatizánsok jelentős része pedig a kádári kisember. Ennek a pártnak a szavazói hihetetlenül összetett társadalmi réteget képviselnek, s valójában ez a közösség már nem tartozhatna egy párthoz. Ezért Tölgyessy az MSZP-t valójában egy kacsacsőrű emlőssel hasonlította össze. Úgy vélte, hogy a kisgazdapárt még mindig szilárd szavazói körrel rendelkezik, s Torgyán József egy harsányan elitellenes politikát képvisel. Az MDF-re a régi középosztály tagjai szavazhatnak, de mivel intelligens választókról van szó, ezért ők – hogy Horn Gyula vissza ne jöjjön – a Fideszre szavaznak. Szerinte a Fidesz szimpatizánsai azokból állnak, akik a 80-as években voltak fiatalok és a Kádár-korszak bomlásáról vannak emlékeik. Az SZDSZ bázisa a budapesti szabadelvű értelmiség és néhány sikeres város lakosainak egy része. Tölgyessy szerint az SZDSZ valójában balra van az MSZP-től, s nehéz és megoldhatatlan problémákkal küszködik. Úgy látja: a 2002-es választást az dönti el, hogy az MSZP tud-e új szavazókra szert tenni, a Fidesz pedig képes-e betölteni egy igazi gyűjtőpárt szerepét.Elek István közíró hangsúlyozta: a választók már tudják, ki kit képvisel, s a két komoly alternatíván kívül nincsen választási lehetőségük. Szerinte egyik kormánynak sem volt akkora esélye a duplázásra, mint a mostaninak. Tőkéczki László történész szerint a társadalom nem szavazó 40 százalékát már nehéz megszólítani, ezért csökken a tömegmédiumok befolyásoló hatása. Úgy vélte, hogy a nem szavazók a harsány radikalizmussal mozdíthatók ki passzivitásukból: a szociális radikalizmus Kelet-Magyarországon lehet létjogosult, a nemzeti radikalizmust pedig már képviseli egy parlamenti párt. Szerinte az MSZP-re bizonyos csoportok nosztalgiából és tehetetlenségből szavaznak, ám ez a réteg a munkaerőpiacon esélytelen. Az MSZP lassabban esik szét, mint azt sokan gondolták, de a kettészakadás a választásokat követően minden bizonnyal bekövetkezik – véli Tőkéczki László.