Nem várható áttörés

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, hogy utcára vigyék híveiket, tiltakozásul az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedéséért – mondta Sógor Csaba RMDSZ-képviselő, református lelkész a Bálványosi Szabadegyetem tegnapi egyházi előadás-sorozatán. A szerdán a táborba érkező Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint nem várható áttörés a státustörvény ügyében a két miniszterelnök szombati találkozóján.Mint arról már beszámoltunk, holnap Marosvásárhelyen folytat megbeszélést a magyar és a román kormányfő. Orbán Viktor és Adrian Nastase tárgyalásainak középpontjában várhatóan a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lesz. A román miniszterelnök hetek óta élesen bírálja a státustörvényt. Hatalmas érdeklődés és még nagyobb vita mellett folytatódott tegnap a tizenkettedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek délelőtti programján az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és az egyház társadalmi szerepvállalásáról volt szó.A történelmi magyar egyházak püspökei elítélték azt az RMDSZ-es törvényjavaslatot (ez különben a szervezeten belül is vitákat váltott ki), amely szerint az egyházi ingatlanok esetében a természetbeni visszaszolgáltatás helyett lehetségessé válna a pénzbeni kárpótlás is.Bár a hallgatóság soraiban ott ült Ovidiu Gant, a köztájékoztatási minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtikára is, az újságírók kérésére sem reagált azokra a súlyos vádakra, amelyeket a magyar egyházvezetők és a román görög katolikus püspökség képviselői hoztak föl a román hatalomnak az egyházak jogos igényeihez való negatív viszonyulását elemezve.Tamás József római katolikus püspök szerint óriási az elvárás az egyházakkal szemben a rendszerváltás vesztesei körében, ám előbbiek az ingatlanok hiányában nagyon nehezen tudnak eleget tenni a feladatnak. Az erdélyi katolikusok – bár számtalanszor kérték – eddig csak öt ingatlant kaptak vissza az 1948-ban államosított ötszáznyolcvanból, s ezek esetében is csak egynél beszélhetünk tényleges birtokbavételről. Nicolae Anusca, a görög katolikus vallású románok püspökségének képviseletében meglehetősen éles hangon bírálta az ortodox egyház érdekeit szolgáló román hatalmat, amely az ötvenes években több mint ezer év összbüntetést szabott ki a betiltott egyház papjaira, és a változások után is folytatja a vallási diszkriminációra épülő politikát. A vallási vezető úgy véli, a türelemnek is van határa, és Erdélynek nem hiányzik egy vallási háború az itt élő nyolcszázezer görög katolikussal.Tőkés László királyhágó-melléki református püspök szerint Romániában arra van politikai akarat, hogy ne adják vissza a kisebbségi egyházak jogos tulajdonát – miközben a magyar történelmi felekezetek több mint ezerháromszáz ingatlant kérnek vissza eredmény nélkül, az elmúlt tíz éveben több mint ezer ortodox templom épült a térségben, többségében állami támogatással. Az időhúzás taktikájával Bukarest arra számít, hogy idővel nem lesz kinek visszaadni az ingatlanokat, így megoldódik a kérdés – mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A vallási vezetők egyöntetűen sérelmezték azt az RMDSZ-es képviselőházi módosító javaslatot, amelynek értelmében egy korábbi, ám egyelőre még nem végrehajott kormányrendelettel visszaadott tíz-tíz egyházi ingatlan között nem lehet jelenleg közösségi célokra használt épület és a természetbeli visszaszolgáltatás mellett lehetővé teszi a pénzbeni kárpótlást is – ők inkább a restitutio in integrum elvéhez ragaszkodnak. A javaslatok a politikai szervezet berkein belül is vitát váltottak ki, a püspökök pedig azt sérelmezték, hogy előzetesen nem konzultáltak velük, és utólag sem volt érdemi párbeszéd a kérdésben. A görög katolikus és a magyar egyházi vezetők szerint a pénzbeni kárpótlás csak a lerombolt és romos épületek esetében jöhet szóba, közös megegyezéssel kialakított méltányos öszszeggel.