Ha a halálozások számának tavalyi jelentős csökkenése tartósan folytatódna, akkor lényegesen mérsékelhető lenne a népességfogyás üteme Magyarországon, amelyet némi bevándorlási többlet meg is állíthatna. Ehhez elég lenne, ha a születések száma csak kismértékben emelkedne – mondta Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hiavatal főtanácsosa a népesedési világnap kapcsán.Javultak a legfontosabb demográfiai mutatók az elmúlt másfél évben: emelkedett a születések száma és csökkent a halálozásoké. A demográfusok azonban nem biztosak a kedvező folyamat tartósságában. A javulás ugyanis kismértékű volt és nem volt minden hónapban folyamatos. Ráadásul az újszülöttek számának emelkedését főként egy nagyobb létszámú, a 70-es évek születési hullámában világra jött korosztály biztosította. Az ennél fiatalabb – létszámát tekintve is kisebb – korosztályban, a 20–24 évesek körében tavaly tovább csökkent a szülések száma.Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa szerint esetleg egy-két év múlva lehet majd azt mondani, hogy a demográfiai folyamatok érzékelhetően javultak, bár akkor is kérdéses lesz, hogy a tendencia mennyire tartós.A főtanácsos nem a születések, inkább a halálozások tekintetében lát esélyt a javulásra. A születések jelentős mértékű emelkedését ugyanis nehéz úgy biztosítani, hogy egyre kisebb létszámú lesz az a korosztály, amelyik szülőképes korba kerül. Húsz év múlva csak kétharmadannyi 20–29 éves nőtől remélhetünk gyermeket, mint a 70-es években. Az ezer lakosra jutó élveszületések alapján az európai középmezőnyhöz tartozunk, a halandóság tekintetében viszont Európában csak tőlünk keletre rosszabbak a viszonyok. – Ahhoz, hogy a népességfogyást megállítsuk, mind a halálozások, mind a születések számánál jelentős javulásra lenne szükség – hangsúlyozta Kamarás Ferenc. Ugyanakkor az is eredmény lenne, ha valamelyikben jelentős és tartós javulás mutatkozna, miközben a másik mutató nem romlana tovább. Példaként említette, hogy ha a halálozások alakulásában tavaly elért komoly javulás tartósan folytatódnék, akkor jelentősen mérsékelhető lenne a népességfogyás üteme, amelyet a bevándorlási többlet akár meg is állíthat. Ám a halálozások számát nehéz előre jelezni, mert akár egy nagy influenzajárvány is felboríthatja a korábban elért javulást.Magyarország népessége egyébként 1980-ban érte el csúcspontját, a 10,713 millió főt. A mostani népszámlálás előzetes adatai szerint az év elején 10,197 millió fő volt az ország lélekszáma.
Az MSZP „szemfényvesztésnek” tartja a kormány családpolitikáját, mert az elmúlt három évben a családok helyzete nem javult, s a GDP-ből a családtámogatásra fordított arány szinte egyáltalán nem növekedett. Újhelyi István, a párt elnökségi tagja kijelentette: a különböző családtámogatási elemek elér-téktelendtek, a rendszert átszervezték ugyan, de az egy szűk rétegnek, a két, viszonylag jó keresővel rendelkező, többgyermekes családoknak kedvez. Bevezettek új családtámogatási elemeket is, ám a többség számára ezek hozzáférhetetlenek. Példaként említette a nagyszülőknek járó gyest, illetve a gyermekek után járó adókedvezményt, amelyet a családok egyharmada egyáltalán nem, vagy csak részben tud igénybe venni. Az MSZP kormányra kerülése esetén családbarát kormányzást ígért.Az MSZP tájékoztatóján megjelent Katona Tamás volt KSH-elnök hozzátette: nem az alacsony születésszám okozza a legnagyobb gondot – ez egyes országokban a magyarországinál is alacsonyabb –, hanem a rendkívül rossz halálozási mutatók. Strukturális válságként említette, hogy a középkorú férfiaknak alig több az esélyük arra, hogy megérjék az idős kort, mint 80 évvel ezelőtt. Szerinte ebben az egészségügy is hibás.Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára a fentiekre úgy reagált, hogy az MSZP a GDP vizsgálatakor igen szűken értelmezi a családpolitikát. Mint mondta: igaz, hogy a családi pótlék nem emelkedett, de éppen a legrosszabb anyagi körülmények között élők helyzetén javított a minimálbér-emelés. Emellett olyan ösztöndíjrendszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen gyermeknek se kelljen lemondania a tanulás lehetőségéről anyagi okok miatt. A kibővített közmunkaprogramokkal pedig megpróbálnak minél szélesebb rétegnek lehetőséget biztosítani a munkavállalásra, akkor is, ha nem talál olyan, a képzettségének is megfelelő munkahelyet, amelynek létesítését az állam nem támogatta. Hangsúlyozta: a családpolitika nem szegénységpolitika. Azt kívánják elérni, hogy a családok helyzete a gyermekvállalással ne romoljék tovább. Nem csak a tartós segélyezéssel akarják elérni, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete javuljon. Szerinte a családpolitikának és az emberek jövőbe vetett hitének erősödése mutatkozik meg a születések számának emelkedésében.
