Nincs érdemi vita az ellenzéki pártokkal

Alternatíva hiányában nem az érdemi viták, hanem a szerepek konfliktusa jellemzi a kormányoldal és az ellenzék viszonyát – nyilatkozta lapunknak Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a párt alelnöke. Szerinte sem az MSZP-ben, sem az SZDSZ-ben végbement személyi változások nem hoztak fordulatot az ellenzék politikájában. A politikus úgy látja: az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságoknak nem a valódi vizsgálat, hanem a politikai rágalmazás a célja.Az elmúlt fél év igen mozgalmas volt mind a törvényalkotás, mind a pártpolitika szempontjából. Ön hogyan értékelné a tavaszi ülésszak munkáját?– Rendszeresen ütközött a kormányoldal és az ellenzék véleménye, ennek ellenére az előterjesztéseket mintegy hatvan százalékban az ellenzéki pártok is támogatták szavazataikkal és nagy számban fogadott el az Országgyűlés kétharmados törvényeket is. Mindebből világosan látszik: valójában nem érdemi vitákról, hanem a szerepek konfliktusáról van szó az ellenzék és a kormánypártok között. Az ellenzéki pártoknak nagyon sok kérdésben nincs más megoldási javaslatuk a kormányoldal által kínált megoldásokhoz képest.– Ön szerint melyek azok a most elfogadott törvények, amelyek jelentőségüknél fogva hosszú távra meghatározzák egy-egy terület további fejlődését?– A kétharmados törvények közül kétségkívül az egyik legfontosabb a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációja, illetve a sorkatonai szolgálat csökkentése. Ezen törvények elfogadását úgy is le lehet fordítani, hogy a legnagyobb ellenzéki párt és a kormányoldal között egyetértés alakult ki arról, milyen ütemben történjen a honvédség átalakítása. Ugyancsak fontos kétharmados jogszabály volt a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása. Végre sikerült elérni, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok teljes körűek és nyilvánosak legyenek. Sajnos kompromisszumra kényszerültünk, így szándékunkkal ellentétben a képviselők hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatai az MSZP követelésére továbbra is titkosak maradtak. A köztisztviselői törvény elfogadásával a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a parlament kiterjesztette a köztisztviselőkre is. Ez a Fidesz véleménye szerint hozzájárul a közélet tisztaságához. A törvényt azért is fontos kiemelni, mert elfogadásával a köztisztviselői kar tíz év óta először joggal úgy érezheti: koncepciózusan gondolkodik róluk a kormányzat és a törvényhozás. Nem igényelt minősített többséget a státustörvény, ennek ellenére – nagy örömünkre – a parlament több mint kilencvenszázalékos többséggel fogadta el.– Mi volt az oka annak, hogy a legtöbb vitát kiváltó előterjesztés a Munka Törvénykönyvének módosítása volt?– Sajnos ez a javaslat is a politikai viták kereszttüzébe került. A Fidesz úgy látja, a módosítás kifejezetten jót tett a munkavállalóknak, hiszen a diszkrimináció teljes tilalmát vezette be, s szankciókat is megfogalmaz ezen a területen. Emellett a szakszervezeteket arra ösztönzi, hogy helyben nagyobb hangsúlyt fektessenek az érdekvédelemre, hiszen a törvény a szakszervezetek által megkötendő kollektív szerződések hatáskörébe utal minden olyan módosítást, amely az általános szabályoktól eltérő viszonyokat eredményezhet egy munkahelyen. Ennek ellenére épp a szakszervezetek – az MSZP-vel karöltve – támadták a legjobban a kormány javaslatát. Feltehetően azért, mert kiderülhet: a szakszervezetek valójában mire képesek – vagy nem képesek – egy munkahelyen. Azokkal a jogosítványokkal, amelyeket a törvény a szakszervezetek kezébe ad, csak működő szakszervezetek tudnak élni.– A magyar kormány az uniós csatlakozási tárgyalásokon a fejezetek nagy részét lezárta, ám fontos és nehéz kérdések még hátravannak. A parlament hogyan tudja teljesíteni a csatlakozásból fakadó követelményeket, az EU-jogharmonizációs törvények elfogadását?– Jó ütemben haladt a parlament ezen a területen, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kormány sikeresen le tudta zárni a csatlakozási fejezetek többségét. Azonban a médiatörvény esetében továbbra sem sikerült áttörést elérni, ezért a médiafejezetet egyelőre nem tudja lezárni Magyarország. Pedig a kormány csak azokat a módosításokat terjesztette elő, amelyek szigorúan a jogharmonizáció miatt szükségesek. Az MSZP és az SZDSZ azonban vásári alkuszként viselkedik, oda nem tartozó belpolitikai követelésekkel próbálja összekötni a jogharmonizáció kérdését.– Az elmúlt fél év pártpolitikai szempontból is mozgalmas volt.– Valóban jelentős változás volt az MSZP, az SZDSZ és az FKGP soraiban. Új vezető került a szocialista képviselőcsoport élére Nagy Sándor személyében, akivel Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője megbeszéléseket kezdeményezett. Úgy véltük, az új frakcióvezető partner lesz abban, hogy több, a jogharmonizáció miatt szükséges kétharmados törvényt el tudjon fogadni a parlament. Gyorsan kiderült azonban: az MSZP-nek nem érdeke a folyamatos párbeszéd. Változott az SZDSZ vezetése is, ám mindez a szabad demokraták parlamenti stílusán semmit sem változtatott. Az SZDSZ következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy amit a kormány támogat, azt ők csak azért is elutasítják. A kormánykoalíción belül nagyon fontos változást jelentett az FKGP válsága. A Fidesz részéről mind a pártpolitika, mind a törvénykezés szintjén igyekeztünk azonos távolságot tartani minden kisgazda konfliktustól és csoporttól. Arra törekedtünk, hogy a párt válsága ne befolyásolja érdemben a parlament működését. Ez sikerült, hiszen mindvégig megmaradt a kormányprogram mögött a kisgazda farkció támogatása. A kizárt vagy kilépett képviselők esetében pedig megkötöttük azokat a megállapodásokat, amelyek értelmében szavazataikkal a kormányprogramot, a kormányoldalt támogatják.– Újabb kisgazda kizárások esetén lehet-e garantálni a többséget?– A jövőben is ugyanazt a magatartást kívánjuk követni, mint eddig. Vagyis mindenkivel, aki a magyar gazdák képviseletében került be a parlamentbe, tartani kívánjuk a kapcsolatot.– Több vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte az ellenzék. Miért utasította el ezeket a kormányoldal?– Az ellenzéknek az a dolga, hogy vizsgálódjon, természetes tehát, ha vizsgálóbizottságokat akar létrehozni. De a parlament méltóságát és ezen bizottságok érdemi súlyát is az adja meg, ha csak olyan testület alakul meg, amelyre valóban szükség van, ha más parlamenti eszközökkel ugyanaz a vizsgálat nem végezhető el, illetve ha a vizsgálat egyáltalán indokolt. Az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságoknál két dolog szokott kiderülni. Egyrészt a vizsgálatot az állandó parlamenti bizottságok keretein belül is le lehet folytatni, másrészt kiderül, hogy a kezdeményezés alaptalan, nem a valódi vizsgálat, hanem a politikai rágalmazás, a hamis politikai állítás sulykolása a megalakítás célja. Ezeket értelemszerűen elutasítjuk a parlament méltóságának megőrzéséért.– A képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság munkájában az MSZP és az SZDSZ nem vett részt, illetve nem adták át a kért dokumentumokat, s nem jelentek meg a testület előtt. Terveznek-e olyan szabályozást, hogy az ilyen helyzetek elkerülésére a jövőben a „mulasztó képviselőket” szankcionálják?– Az ellenzék úgy gondolja, hogy vizsgálódni csak a kormánypártok háza táján lehet és erre kizárólag ő jogosult. Akkor, amikor minden parlamenti képviselőt érintő kérdésről van szó, úgy próbálják lehetetlenné tenni a bizottság munkáját, hogy nem delegálnak tagokat, és a személyükre vonatkozó vizsgálathoz nem járulnak hozzá. Ez meglehetősen felemás értelmezése a parlamenti demokráciának. Ráadásul jelen esetben az MSZP és az SZDSZ képviselői alkotmánysértést követnek el. Várhatóan ősszel kerül a Ház elé az a törvényjavaslat, amely a bizottságok előtti megjelenés elutasítását komoly szankciókkal sújtaná. Erre több nemzetközi példa is van: ha valaki az Egyesült Államokban nem jelenik meg a kongresszusi bizottság előtt, azzal nemcsak pénzbírságot, hanem börtönbüntetést is vonhat maga után.