Pozsony egyeztetne Budapesttel

MN-összeállítás
2001. 07. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pozsony konzultációkat kezdeményez a státustörvényről, magyar részről pedig készek a megbeszélésre. Eközben Fölösleges viták a státustörvény kapcsán címmel közölt vezércikket a Ziua román országos napilap tegnapi számában Dan Pavel ismert politológus.Felhatalmazta tegnap a pozsonyi kormány Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt, a magyar– szlovák alapszerződés végrehajtását felügyelő vegyes bizottság szlovák társelnökét, hogy kezdeményezzen a státustörvényről konzultációt magyar partnerével, Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával, a vegyes bizottság magyar társelnökével. „Magyar részről adott a készség Szlovákiával és bármely szomszédos országgal a konzultációra a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatban” – közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő a pozsonyi döntésre reagálva.Orbán Viktor miniszterelnök tegnap este egyékbként az m1-nek adott interjújában a riporter kérdésére megismételte: a státustörvény megszületése előtt a magyar kormány mindenről időben tájékoztatta az érintett országokat. A kormányfő hozzátette: készek a szlovák féllel a jövőben is konzultálni.Teljesen elüt a román sajtóban a Ziua cikke a témakörben eddig megjelent írásoktól. Pavel megállapítja, hogy Bukarest nemzetközi politikai és diplomáciai offenzívája a magyar jogszabály ellen szinte teljesen fölöslegesnek és eredménytelennek bizonyult. A szerzô ennek kapcsán rámutat, hogy Románia mind a mai napig egyetlen pozitív töltetű javaslattal sem volt képes előállni az európai színtéren, a mostani Európa tanácsi fellépése pedig megmutatta az öreg földrésznek, hogy román honatyák a páneurópai szervezet szintjén is vállalják a szélsőséges Nagy-Románia Párt képviselőivel való egyetértés ódiumát. Pavel szerint a politikusok rájöhettek volna, hogy a jogszabály nem bír területen kívüli jelleggel, ahogy ezt szinte mindenki hangoztatja Romániában. Pavel az „utca emberét” is faggatta a témáról, s mint írja, nem talált egyetlen olyan „normális románt” sem – tehát olyat, aki nem tartozik valamelyik politikai táborhoz –, aki elítélően szólt volna a jogszabályról. Mindegyikük fontosnak nevezte viszont, hogy Románia Magyarországhoz hasonló módon próbálja meg segíteni az ország határain túl élő románokat. Pavel vezércikke különben akkor íródott, amikor Ion Iliescu elnök Salzburgban elítélően nyilatkozott a törvényről, és a román közszolgálati rádió tudósítása szerint ebbéli véleményét állítólag osztotta Thomas Klestil osztrák államfő is.Nem valószínű, hogy az Európa Tanács múlt heti ülésszakán a státustörvénnyel szemben kezdeményezett román támadás hathatósnak bizonyul, ellenben a kisebbségi jogok általános érvényű védelméről és vizsgálatáról beterjesztett magyar indítvány sikerre számíthat – mondta tegnap Surján László, az országgyűlési küldöttség vezetője a strasbourgi ET-ülésen történtekről.A képviselő felvázolta, hogy a román sajtó képviselőinek közvetett közreműködésével, illetve az ET elnökének szerencsétlen nyilatkozatával együtt a román küldöttség miként intézett a hely stílusával nem igazából összeegyeztethető hangvételű támadást a magyar törvény ellen. Lord Russell Johnston hangsúlyozottan magánemberként úgy nyilatkozott, hogy a státustörvény „nem használ senkinek”. Érdekes – tette hozzá Surján –, hogy ezt a nyilatkozatot még Eörsi Mátyás képviselő is sajnálatosnak nevezte, noha saját pártja itthon nem támogatta a jogszabály megszületését. Ezt követően a plenáris ülésen került sor a tárgybeli tévedéseket tartalmazó román, majd a magyar indítvány benyújtására. Surján szerint ezzel a román delegáció a Nagy-Románia Párt vezetőjének, Vadim Tudornak az „uszályába került”.


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.