Rejtély a törésvonalak mentén

Osgyán Edina
2001. 07. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a legtöbb kutató úgy tartja: földrengéskor a geológiai törésvonal mindkét oldala egyformán mozog, a Pennsylvaniai Állami Egyetem és a Miami Egyetem munkatársai felvetették: az úgynevezett vetők nem mindegyike viselkedik így – adta a Magyar Nemzet tudtára a Nyugat-magyarországi Egyetem Földtudományi Intézete.A kutatók máig nem foglalkoztak az oldaleltolódásos vetők két oldala közötti mélybeli különbségekkel – mondta Kevin P. Furlong, a földtudomány professzora. Eddig ugyanis úgy vélték, a vetők mindkét oldala egyformán viselkedik. A kutatók a kelet-kaliforniai zónát vizsgálták. Itt egy oldaleltolódásos vetőrendszer fut párhuzamosan a Szent András-törésvonallal. A Nevada és Kalifornia határánál elterülő térség a pacifikus és az észak-amerikai lemez határvonalának keleti széle, és összeköttetésben áll a Szent András- törésvonallal is. Egy oldaleltolódásos vető mozgásakor a felszín a törésvonal mindkét oldalán annak mentén, ám ellentétes irányban mozog. Ennek a vonalnak a nyugati oldalát a Sierra Nevada hegység, a keleti oldalát a „Basin and Range” medence és hegylánc alkotja. A két oldalon a földi hőáram értéke között jelentős a különbség, így a kutatók feltételezik: a két oldal között észlelt mozgáskülönbségnek ez az oka.Geodéziai alappontok és műholdas földrajzi helymeghatározó rendszer (GPS) felhasználásával a két oldal elmozdulásában 1 milliméternyi különbséget is kimutattak. Úgy találták, hogy a törésvonal mentén évente mérhető 12 milliméternyi teljes elmozduláshoz képest a két oldal közötti különbség évi néhány milliméter. A megállapítás pontosabb módszert ad a földrengések adatainak modellezéséhez. Így a kelet-kaliforniai nyírási zóna térségében észlelt felszíni megnyilvánulásokról az eddiginél jobban szemléltető számítógépes modelleket készíthetnek. Furlong szerint a térség éles átmenetet képvisel hőtani és mechanikai szempontból is. A Sierra Nevada-i oldalon a felszín alatt 19 kilométerrel a hőmérséklet 191 Celsius-fok, a Basin and Range alatt ugyanez az érték mintegy 600 Celsius-fok. A kutatók szerint a hidegebb oldal egyetlen szilárd tömbként viselkedik: tehát a földrengés után meglehetősen gyorsan újra a helyére kerül. Ugyanakkor a melegebb oldal szinte gumiként deformálódik. Ezért egy földrengést követően a Sierra Nevada-i oldalon csak kisebb deformációnak kell helyreállnia, a Basin and Range-on nagynak, és a helyreállás is jelentősen több időt igényel. A kelet-kaliforniai zóna már csak az 1872-es nagy erősségű (8-as, vagy még annál is nagyobb) földrengés miatt is érdekes terület a törésvonal egyenlőtlen deformálódásának tanulmányozásához. Az Owen-völgyi rengés elég régen volt ahhoz, hogy ennek a hatásai a törésvonal két oldalán észlelhető elmozduláskülönbséget hozhassanak létre. Mielőtt a GPS elérte mostani pontosságát, lehetetlen volt az ilyenfajta kutatás – véli Furlong. Régen ugyanis a szimmetrikus felfogás volt az elfogadott nézet. Ám az aszimmetria előfordulását más helyeken is kimutatták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.