Stratégiai szerep a külügynek

A külképviseleteknek kiemelkedő szerepük volt, van és lesz a külföldi állampolgárok jogállását szabályozó törvény ismertetésével kapcsolatban: Magyarország nem indított kampányt, semmilyen ok nem állt fenn, ami ezt indokolta volna – jelentette ki lapunk kérdésére válaszolva Martonyi János külügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezlet tegnapi sajtótájékoztatóján.Enyhült a státustörvénnyel kapcsolatos kritikák hangneme, ám tartalmi kérdésekben továbbra is vannak nézeteltérések – válaszolta lapunknak Martonyi János, aki szerint éppen ezeknek a kérdéseknek a tisztázásában is hasznos lehet a küszöbönálló román–magyar kormányfői találkozó. Bizonyos szempontból újszerű ez a megközelítés – tette hozzá –, ezt érzékelik a külképviseletek is.Martonyi kiemelte: nincs szó hátrányos megkülönböztetésről. Segítünk bizonyos kisebbséghez tartozó személyeket, közvetlenül vagy közvetve azért, hogy megőrizzék nyelvi és kulturális identitásukat. A többségnek ugyanerre nincs szüksége. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „nincs szó területen kívüli hatályról”, tárgyalni akarunk, és ha lehetséges, megállapodásokat kötni.A Magyar Nemzetnek Martonyi kijelentette: fontosnak tartja, hogy egy EU-külügyminiszter is úgy fogalmazott: megérti a törvényi megfontolásokat, s ez a törvény nem jelent gondot az EU-jog szempontjából. Hubert Védrine-re utalva Martonyi azt is hozzátette: a francia külügyminiszter szerint konzultálni kell a törvényről a szomszédos országokkal.Kérdésekre válaszolva Martonyi János úgy fogalmazott, hogy sem a kétoldalú kapcsolatokat, sem a kisebbségekről szóló párbeszédet nem lehet leszűkíteni a státustörvény kérdésére. Figyelembe kell venni a magyar nemzethez tartozó, ám magyar állampolgársággal soha nem rendelkező személyeket is.A külképviseletek megfelelnek a változó idők körülményeinek – jelentette ki Martonyi, aki felhívta a figyelmet arra: a Külügyminisztérium a kormányzati munka egészét átfogó stratégiai minisztériummá vált.