Tiltakozik Belgium budapesti nagykövete

Belgium budapesti nagykövete tiltakozását fejezte ki a Magyar Hírlap keddi számában vele készített interjú kapcsán. Ebben ugyanis a diplomata válaszából az derült ki: a státustörvénnyel szerinte Magyarország aláássa a régióban eddig betöltött stabilizációs szerepét. Fernand Van Brusselen nagykövet lapunknak kifejtette: a Magyar Hírlapban megjelentek egyáltalán nem tükrözik az általa elmondottak tartalmát. Ő úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és bizonyos szomszédos országainak viszonya romlani látszik, s tart attól: vajon Magyarország képes lesz-e folytatni azt a stabilizációs szerepet, amelyet mindig is játszott Közép-Európában.Közben Brüsszelben a magyar– EU társulási tanács tegnapi ülésén, ahol Martonyi János külügyminiszter elnökölt, szintén szóba került a státustörvény. Mint Horváth Gábor külügyi szóvivő lapunknak elmondta, az Európai Unió képviselői egyértelműen nyugtázták: Magyarország a regionális együttműködés hajtóereje, és szilárd meggyőződésük, hogy a jövőben is be tudja tölteni ezt a szerepet. Anne-mie Neyts-Uytterbroeck belga külügyi államtitkár szerint Magyarország e téren modell szerepet tölt be a térségben. A belga politikus asszony hangsúlyozta, a státustörvény önmagában nem jelent problémát, s további konzultációkat szorgalmazott azokkal a szomszédos országokkal, amelyek kifogást emeltek a jogszabály ellen.A külügyi szóvivő tájékoztatása szerint Günter Verheugen megelégedéssel nyugtázta, hogy Magyarország teljes mértékben figyelembe vette az Európai Bizottság észrevételeit a státustörvény véglegesítése során. A jogszabály politikai és jogi elemzése még nem fejeződött be, de a bővítési biztos leszögezte, hogy a törvény összhangban áll Magyarország társulási megállapodásával. Nyugtázta, hogy Magyarország elkötelezett a további konzultációkra, s bízik abban, hogy e téren már nem merülnek fel újabb problémák.Martonyi János hangsúlyozta, hogy a törvény a regionális stabilitást erősíti, az általa nyújtott kedvezmények és támogatások a magyar kisebbség kulturális és nyelvi identitásának fenntartását, megőrzését kívánják elősegíteni. A magyar külügyminiszter kiemelte: mivel két szomszédos országunknak is van hasonló törvénye, illetve az EU tagországai is alkalmaznak ilyen jellegű támogatásokat, ezért a magyar törvény megítélésében egyértelműen azonos mércét kell alkalmazni. Annak idején, amikor a szomszédos országokban elfogadták a státustörvényhez hasonló jogszabályokat, senki sem beszélt azok destabilizáló hatásáról, s Magyarország egyenesen üdvözölte azokat.A társulási tanács tegnapi ülésén Annemie Neyts-Uytterbroeck belga külügyi államtitkár és Günter Verheugen bővítési biztos is úgy vélekedett: Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon és a tagsági felkészülés terén igen kedvező teljesítményt nyújtott, és jól halad. Günter Verheugen leszögezte, hogy Magyarország vezető szerepet tölt be a tagjelöltek között, és ezzel a bővítési folyamat „húzóereje” lett.Annemie Neyts-Uytterbroeck és Günter Verheugen is úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalásokon rugalmasan és gyakorlatiasan sikerült kölcsönösen elfogadható megoldásokat kidolgozni, s ez a belga elnökség alatt napirenden szereplő fejezetekben is követhető megközelítés lesz. A magyar és az uniós fél is egyaránt kedvezően értékelte a társulási megállapodás végrehajtását.