Tisztelt Szerkesztőség!

A jogszabályoknak is van hierarchiájuk4-es metró-per: a szemben álló feleknek már nincs értelme tovább vitázniEddig is érdeklődéssel követtem a 4-es metró ügyében a fővárosi önkormányzat és a kormány között folyó vitát. A Magyar Nemzet minapi számában arról jelent meg tudósítás, hogy a főváros felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben a számukra kedvezőtlen ítélet felülvizsgálatát kérik. Az önkormányzat többek között azt is szeretné megtudni – áll a tudósításban –, hogy az államháztartási törvény mennyiben korlátozhatja a polgárjogi szerződéseket. Indokolt felidézni, hogy annak idején – 1994-ben – a Horn-kormány jogszerűen lemondhatta az Antall–Boross-kormány által elvállalt 1996. évi világkiállítás megrendezését. Mégpedig oly módon, hogy a Horn-kormány kezdeményezésére a második szabadon választott Országgyűlés az 1994. évi LXX. törvénnyel felülírta, azaz módosította a világkiállítás megvalósításáról rendelkező 1991. évi LXXV. törvényt, arra hivatkozva, hogy „(…) az ország súlyos gazdasági helyzetében nem vállalható a Magyar Köztársaság államháztartását aránytalanul megterhelő rendezvény megtartása (…)” Ez az eljárás – jogi oldalról nézve – teljesen korrekt volt.Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy Demszky főpolgármester a maga részéről azért szorgalmazhatja egy új metróvonal építését, mivel ehhez megszerezte a Fővárosi Közgyűlés egyetértését. Eszerint ennek a háromszázmilliárd forintos összköltségű fejlesztésnek a fővárosra eső (negyvenszázalékos) hányadát a főváros majdani éves költségvetéseinek összeállításakor a kötelezettségvállalások között figyelembe fogják venni. Ezzel szemben a főváros vezetése, illetve jogászai azt már nem hajlandók tudomásul venni, hogy a kormányzati oldalon a kormány szintén nem egyedüli szereplő, hiszen az Országgyűlésnek alárendelten tevékenykedik. A mindenkori kormány – parlamentáris demokráciában – azért hozhat határozatokat, köthet szerződéseket, mert tudja, hogy a mögötte álló parlamenti többség törvényerőre emeli azon döntéseit, amelyeket törvénnyel kell a jogrendbe illeszteni. (Ha a kormányzati többség az Országgyűlésben valamilyen okból a parlamenti ciklus lejárta előtt megszűnik, megbukik a kormány.)A fő kérdés tehát nem az, hogy az államháztartási törvény mennyiben korlátozhatja a polgárjogi szerződéseket. A probléma lényege inkább abban ragadható meg, hogy a jogszabályoknak is van hierarchiájuk (ezt foglalja össze, illetve szabályozza a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény). Eszerint a törvények, a kormányrendeletek, önkormányzati rendeletek, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei (az Országgyűlés, a kormány, a helyi önkormányzatok határozatai stb.) hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A főváros, illetve annak jogászai elsősorban ebben következetlenek. Ezért minduntalan keveredik érvelésükben a kormányra, az államra vagy a pénzügyminiszterre történő hivatkozás. Holott a magyar jogrend ezeket a viszonylatokat, döntési hatásköröket (egyebek közt az államháztartási törvényben) igen precízen rendezi. Például a metróépítés esetében a pénzügyminiszter szerződést köt(het) a kormány felhatalmazása alapján a beruházás megvalósításához (amit kormányhatározat tartalmaz), a kormányhatározathoz a kormány a megfelelő törvények (költségvetési törvény, esetleg a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásairól szóló törvény vagy önálló törvényjavaslat) révén rendelheti hozzá a pénzügyi fedezetet. A törvényeket pedig – a kormány előterjesztése esetén – az Országgyűlés hagyja jóvá.Az alkotmány 19. § (3) bekezdésének „d” pontja kimondja, hogy „az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását”. Márpedig új metróvonal építésére az eddigiekben – a Horn-kormány javaslatára – mindössze 200 millió forintot hagyott jóvá az Országgyűlés, mégpedig az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVII. törvény XI. fejezetében. További pénzforrást a parlament semmilyen formában nem engedélyezett új metróvonal építésére! Az alkotmány 35. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy „(...) a kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes”. A Horn-kormány metróépítésről rendelkező 1036/1998. (III. 27.) sz. határozatát azonban eddig még egyetlen törvény sem erősítette meg! S nem utolsósorban, az alkotmány 50. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy „A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet”. Ez történt meg a Legfelsőbb Bíróság közelmúltban meghozott jogerős ítélete révén. Temesszentandrási Pál, közgazdász, Budapest