Tökmag plaza

Sokan úgy vélik, főleg a Balaton partján nyaralók, de a fővárosiak is, hogy volna igény a nívós kertmozira, és igenis jelenthetne konkurenciát a multiplexeknek, hiszen felejthetetlen hangulata egyszeri, de mindahányszor újra előidézhető. A kertmozit üzemeltetőket és a forgalmazókat azonban üzleti érdekeken alapulóellentét gátolja abban, hogy a mozilátogató elégedettenböngészhesse az ilyen filmszínházak műsorának szórólapjait.Az országos hírnévre szert tett csopaki szabadtéri mozi egykor mágnesként vonzotta az embereket kiváló filmjeivel, hatalmas nyárfáival, egyedi fekvésével. A helybéliek szívesen felemlegetik, hogy az élelmesebbje gumimatraccal beevickélt a vízbe, és ingyen nézte a filmet. A magas fákat aztán kivágták, és ezzel meg is szűnt a strand közepén fekvő kertmozi. Helyette néhány éve épült egy másik, amely viszont a centrumtól messze esik, a technika sem kielégítő, s ezért nem olyan látogatott, noha azzal büszkélkedhet, hogy az északi Balaton-part egyetlen magánkézben lévő szabadtéri filmszínháza. Július 18-án, az igazi szezon megkezdődése előtt két nappal, a Bájkeverő című amerikai műremek előadásán jó, ha harmincan voltak kíváncsiak a hollywoodi álomgyár termékére. A közönség élvezhette a szokásos miliőt: piros műanyag támlás széksorok (párna is jár hozzájuk), 400 forintos jegyár, felszabadult kacajok a hátsó sorokból, gomolygó cigarettafüst (dohányosok előnyben), és aki menet közben rágcsálna, hátul a pénztárnál egy százasért vehet pattogatott kukoricát is, amelyet helyben süt a mozi üzemeltetője, Szitási Zoltán.– Nehéz a kertmoziból megélni, ha nem csinálnék mellette mást, nem sokra lenne elég – panaszkodik a 40 éve a szakmában tevékenykedő mozigépész-tulajdonos. – Igaz, a hangtechnikát, a székeket magam állítottam elő, de még így is mínuszban vagyok. Arról nem is beszélve, hogy az igazi szezon csak július 20-tól augusztus 20-ig tart, és ez az egy hónap kevés ahhoz, hogy rentábilis legyen a befektetés, mivel július 20. előtt jóformán alig vannak. Bizonyos okokból érthető a gyér látogatottság, hiszen a kínálat aligha mondható frissnek, azaz premierfilmet egyáltalán nem vetítenek. Ez azért van, mert a megyei elosztóközpontoknál csak a több hónapos filmekből válogathatnak a kertmozisok.Gici Tamás, aki a Balaton déli partján, négy helyen üzemeltet az önkormányzattól tartós bérletként elnyert kertmozit (Földvár, Siófok, Fenyves, Szárszó), azzal is indokolja az alacsony nézőszámot, hogy csak olyan filmeket vetíthetnek, amelyek több hónappal a premier után kerülnek hozzájuk, s a multiplex mozikban az unalomig játszották őket.– Felajánlottuk a forgalmazóknak, hogy akár saját költségünkön legyártatnánk a kópiát, de süket fülekre találtunk. A multiplex mozik térhódítása előtt, öt-hat éve számos esetben előfordult, hogy premierfilmeket hoztunk a Balatonra. Évekkel ezelőtt, amikor friss filmeket mutattunk be, négyszer-ötször ennyien váltottak jegyet. Most már olyan celluloidszalagokat is kapunk, amelyek rég megjelentek a videoforgalmazásban. Nem csoda, ha nem tolonganak az emberek.Fövenyesen öt-hat gyerek és szülő lófrál a mozi kerítése előtt. „Most lesz előadás, vagy elmarad? Beülhetünk?” – kiabál be egy apuka a pattogatottkukorica-árusnak, aki egy személyben a jegyszedő is. „Be kellene hívni a többieket, és kezdhetjük” – válaszol a jegyszedő. Igazi kertmozi, ahol a vonatfütty és az elszakadt film nem bosszantja a közönséget. Ezen a kis településen is működik még a kertmozi. Ehhez azonban olyan elszánt ember és mögötte álló családi vállalkozás kell, amely hátteret ad ennek a nyereség nélküli, de nosztalgikus, „békebeli” szórakozásnak. Jánosdeák Emőke és a lányai, illetve a segítőkész falubeliek, ismerősök is részt vesznek az egyik fövenyesi strandbüfé, a bolt, vagy ahogy elnevezték: a pláza, valamint a helyi kertmozi üzemeltetésében. A legnagyobb létszámú közönség kétszáz főből állt, egyébként tíz ember kell hogy összegyűljön ahhoz, hogy megkezdődjék a vetítés. A jegy ára három-négyszáz forint. Úgynevezett utánjátszós filmeket vetítenek, de a szomszédok is beleszólhatnak a műsorrendbe.– Mindenki tudja itt, hogy én vagyok a mozis – mondja Jánosdeák Emőke –, bejönnek a boltba, odaszólnak nekem az utcán, hogy vetítsétek már a Sose halunk meget, vagy valami mást, és akkor mi megszerezzük. Szívem szerint nem havi, hanem heti programot állítanék össze, hogy még változatosabb lehessen a műsor.A bevétel több mint negyven százalékát a filmkölcsöndíjra kell kifizetni, ehhez jön még a bérleti díj az önkormányzatnak és a rezsi. Ennek ellenére folyamatosan fejlesztik a mozit, minden évben lefestik a vásznat, új székeket vettek, dolbys hangtechnikát alkalmaznak.– A mozi üzemeltetése a hobbim. A varázsereje pótolhatatlan. Ez olyan hely, ahol még lehet tökmagozni, köpködni, kiabálni, tapsolni, és senki sem szól a közönségre – magyarázza Jánosdeák Emőke. Ha esik az eső, a mozilátogatók behúzódnak a fa alá, később újra kezdik a vetítést. – Nem szabad hagyni, hogy kivesszen a kellemes szórakozási lehetőségnek ez a formája – hangsúlyozza a mozitulajdonos.Az egyik legnagyobb forgalmazó, a UPI–Dunafilm ügyvezető igazgatója elismeri, hogy a kertmozik valóban nem kapnak friss filmeket, de szerinte ennek több oka van. Bálint Péter úgy látja, elsősorban az elavult, rossz hangtechnika miatt nem érdemes átadni hamar a kertmoziknak az új filmeket. Az is szerepet játszik a filmek visszatartásában, hogy az előadásszám kevés, s a rendszer időjárásfüggő. Azonkívül a nyaralókat nehéz lenne elérni kampánnyal. A kópia kertmozik részére történő gyártása pedig egyáltalán nem bevett gyakorlat, noha pár százezer forintos költsége nem nevezhető horribilis összegnek. „Forgalmazunk, de nem kölcsönzünk” – fogalmazta meg cége filozófiáját az igazgató.Pedig a forgalmazóknak a kertmozik bevételéből is jócskán kijut – tudtuk meg több kertmozistól: az egyes filmek után elkönyvelt bevétel 41–51 százaléka a filmkölcsöndíj, de az általános gyakorlat szerint ha túl kevesen fizetnek be az előadásra, akkor 4000–6000 forint minimálgarancia jár a forgalmazónak.A megyei területi filmirodaközpontok jelentik a forgalmazó és a kertmozis közötti „kapcsot”. Amint a Balaton-part déli részét ellátó Somogyfilm Kft.-nél Gál Attilától megtudtuk, van ugyan úgynevezett kívánságlista, de a kínálatból ritkán kapnak a forgalmazótól olyan alkotást, amelyre nagyon vágynak, és amely jelentősebb bevételt hozhat.– Az idén – jelezte Gál – kivételt jelent a Múmia második része, amelyet augusztusban több kertmoziban bemutatnak.A turizmussal foglalkozó szakemberek legújabb kutatásai szerint a Balatonnál még mindig az osztrák–német dominancia érvényesül, jóllehet egyre több magyar választja vakációjának helyszínéül a magyar tengert. Ebből következően – állítják a kertmozisok – a vendégek vagy látták már a filmet, vagy nem is járnak moziba. A másik gond szerintük az, hogy az utószezon kiveszőben van. Ezért elő- és utószezonban szinte lehetetlen nyereségesen üzemeltetni az ilyen filmszínházakat. Az üzemeltetők ugyanakkor a kudarc legfőbb okának azt tartják, hogy a multiplex mozik megfojtották a kertmozit.Ezzel magyarázzák azt is, hogy siralmas a budapesti kertmozihelyzet. A fővárosban mára egyetlen hírmondó maradt: a városmajori szabadtéri színpad, ahol péntektől hétfőig nívósabb filmek közül lehet válogatni. Prukner Pál, a Budapest Film munkatársának tájékoztatása szerint meglepően jól megy a kertmozi ott, ahol igényes alkotásokat tűznek műsorra. Üröm az örömben, hogy a mozi mindössze havi egy hetet üzemel, mert a többi napra más programot szerveztek az üzemeltetők.Néha a fent említett forgalmazó is kölcsönöz a Balaton-partiaknak művészfilmeket, de amint tapasztalhattuk, nem ez a jellemző.