Új elmélet a dadogásról

A szakemberek mindeddig azt gondolták, hogy a dadogást olyan érzelmi faktorok okozzák, mint például a stressz. Az elmélet most megdőlni látszik, mert amerikai kutatók azt feltételezik, hogy a dadogást az agy strukturális felépítésének rendellenessége okozza.Kutatások alapján azt állítják az amerikai Tulane egyetem munkatársai, hogy a dadogók agyának strukturális felépítése más, mint a többi emberé. Ennek bizonyítására a kutatók MRI-vizsgálatokat végeztek 16 dadogó és 16 folyékony beszédre képes emberen, és megállapították, hogy a kóros dadogók jobb és bal oldali halántéklebenye lényegesen nagyobb volt a normálisnál, mindemellett a betegek agyának formája is eltért az átlagostól. Az is megállapítást nyert, hogy eltérések vehetők észre a nők és a férfiak, illetve a bal- és a jobbkezesek esetében is.– Kísérleteink eredményei a tudományág történetében először mutatnak rá, hogy az agy különböző területeinek – így a beszédközpontnak – anatómiai eltérései öszszefüggésbe hozhatók a dadogás kialakulásának növekvő esélyével – mutatott rá Anna Foundas, a kutatás vezetője. – Ha a dadogásnak biológiai okai vannak – tette hozzá –, akkor az anatómiai eltéréseknek, így a különféle dadogási módoknak megfelelő terápia dolgozható ki.A kísérletek meggyőző eredményei ellenére egyes szakemberek szerint ezzel a felfedezéssel még nem sikerült a dadogás pontos okát megtalálni. Carolyn Cheasman, az ezzel küszködőket segítő londoni City Lit Intézet terapeutája szerint ez annál komplexebb probléma, hogy pusztán az agy elváltozásaival meg lehetne magyarázni. – Ez az elmélet csupán egy újabb darab a betegség összképének mozaikjában, hiszen a legtöbb embernél nem egy, hanem akár négy-öt faktor is vezethet a kóros dadogás kialakulásához – véli Cheasman.– Maximálisan egyetértek Carolyn Cheasman álláspontjával. Én sem tartom valószínűnek, hogy a dadogás egyetlen okra visszavezethető – nyilatkozta lapunknak Princzinger Eszter logopédus. – A stressz vagy pusztán egy lelki trauma is képes dadogást előidézni – tette hozzá –, ahogy az is elképzelhető, hogy az agy organikus eltérése az emberek egy részénél tapasztalható hajlammal párosulva dadogáshoz vezet, ám egy faktor önmagában nem elég.Princzinger szerint a korábbi vizsgálatok során már tapasztalták az agy struktúrájának eltérését, ám ez az első eset, hogy ezzel egyszersmind meg is magyarázzák a jelenség okát. – Valóban létezhet ugyanakkor néhány neurofiziológiai faktor, ami a gyermekeket hajlamossá teszi a dadogásra – mutatott rá –, ám úgy gondolom, hogy ennek kialakulását nagyrészt a személyiség fejlődése határozza meg.A dadogás meglehetősen gyakori rendellenesség. A logopédusnő által közölt adatok szerint a lakosság egy százaléka szenved tőle, míg az iskoláskor előtti gyakorisága 3-5 százalék. A fiúk körében négyszer olyan gyakran fordul elő, mint a lányok között, ám e nemi különbség oka nem ismeretes. Az viszont igen, hogy az örökletességnek szerepe van benne. Az ikreken végzett vizsgálatok feltárták, hogy az egypetéjűeknél 77 százalékban, míg a kétpetéjűeknél 32 százalékban dadog mindkét testvér. Az is bizonyító erejű, hogy a legközelebbi hozzátartozók között háromszor annyi a dadogós, mint az átlag lakosságban.