Új hullámhosszon

Tíz másodperc. Ennyi idő alatt hadarja el – sokszor amerikai akcentussal – egy kereskedelmi rádió bemondója a rádió szlogenjét és frekvenciáját, a pontos időt, az időjárás-jelentést és a közlekedési információkat. Ezután a szövegírók által megfogalmazott jópofaság következik, és megszólal az a dal, amelyet a számítógép hagyott jóvá abból a néhány slágerből, amely a telefonos teszten megfelelt a közönség ízlésének. Magyarországon azonban egyre többen hallgatnának szívesebben valami mást.A megszokott közszolgálati hangvétel és a kereskedelmi adók által képviselt „nyomulós” stílus mellett az éterben évek óta hallható a szabad vagy más néven közösségi rádiók hangja. A szabad rádiók ugyan jóval kevesebb emberhez jutnak el, mint a közszolgálati és a kereskedelmi adók, mégis egyre nagyobb a népszerűségük. Vajon megerősödhetnek-e ezek a többnyire kis költségvetésből működő rádióadók annyira, hogy – a nyugati országokhoz hasonlóan – Magyarországon is vetélytársaivá váljanak a piac eddigi szereplőinek?Észak-Amerikában 1949-ben adták ki az első engedélyt közösségi rádió alapítására. Nyugat-Európában már a hatvanas években is működtek kalózrádiók, amelyek néhány év múltán áttérhettek a legális sugárzásra. Ezek más hangot ütnek meg, más közönséghez kívánnak szólni, mint a hagyományos rádiók. Célközönségüknek a helyi közösséget, egy adott társadalmi csoportot vagy egy szubkultúra követőit tartják, és nemritkán a hallgatókkal közösen szerkesztett műsort sugároznak. Az Egyesült Államokban több mint 300 szabad rádió készít a kereskedelmi adók által fel nem vállalt, sikeres műsorokat.Magyarországon természetesen csak a rendszerváltozás után lehetett független rádiókat alapítani, amelyek a médiatörvénynek köszönhetően kerülhettek „hallgatóközelbe”. A jogszabály értelmében a műsor-szolgáltatási alap bevételének évi legalább fél, legfeljebb egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsor-szolgáltatók támogatására kell fordítani.A fentiek értelmében tehát egy ország demokráciája azon is lemérhető, hogy hány közösségi rádiója van. Nem véletlenül kezdte első adását 1992-ben a fővárosi Fiksz Rádió az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokról szóló nyilatkozatából vett idézettel:„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. (...) Minden embernek joga van az információ előállításához, kutatásához, fejlesztéséhez, áramoltatásához és terjesztéséhez, zaklatások nélkül és határokra való tekintet nélkül, bármilyen formában.”