Vadászgépre várva

Igencsak a múltba nyúlik már vissza a magyar vadászrepülőgép-flotta korszerűsítésének igénye – juthat eszünkbe, ha a modern harci eszközök beszerzéséről a napokban idehaza folytatott tárgyalásokról szóló híreket olvassuk. A történet még az első demokratikusan választott kormányzat idején kezdődött, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ország az európai- és NATO- (közérthetően nyugati) integráció útjára lép, s a felbomló Jugoszlávia harci gépei többtucatnyi alkalommal sértették meg az ország légterét anélkül, hogy a magyar légvédelem – önhibáján kívül – képes lett volna távol tartásukra (az egyetlen sikeres elfogásra 1993-ban került sor). Az akkori döntéshozatal számára egyértelmű volt, hogy a súlyos gyengeséget meg kell szüntetni, ám az ország gazdasági helyzete, s a nyugati hatalmak elzárkózása ezt még meghiúsította. Használt nyugati gépek beszerzése (amelyekből a hidegháború után nagy felesleg támadt) már akkor is felmerült, ám végül is az örökölt szovjet államadósság terhére korábban legyártott MiG–29-eseket vettünk át Oroszországtól. A gyönyörű vadászgépeket fogadó kecskeméti bázison „új időszámítás kezdetéről” beszéltek, ám a csodás mértékűnek vélt korszerűsítés néhány éven belül keserű mindennapokká vált, s a lépés nem bizonyult megfelelően előrelátónak sem.A MiG–29-eseket alkalmazó repülőezred nem kapta meg azt a költségvetést, amellyel igazából befejezhette volna a rendszerbe állítást (az alacsony repülési óraszám miatt a pilóták sosem használhatták ki a MiG-ekben rejlő lehetőségeket, nem kaptak szimulátort, a gépek fedett állóhelyek hiányában mindig ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, hogy csak néhányat említsünk). Az orosz gyártó problémái, a hazai bürokrácia rugalmatlansága miatt az alkatrészellátás mindvégig elégtelennek bizonyult, s a NATO-csatlakozással az is kiderült, hogy az orosz típus sohasem lesz alkalmas a megfelelő szintű együttműködésre.A nyugati gyártók 1995-től ellepték hát a hazai hivatalokat és repülőtereket, hogy portékáikat – amelyekkel a problémákat ígéreteik szerint meg lehet oldani – ajánlják. Máig sem tisztázott teljesen, hogy ki mit tett a siker érdekében, ám hiába került a Horn-kormány rendkívül közel a svéd pályázó kiválasztásához, a választások közeledtével meghátrált: a radikális szociális megszorítások kabinetje nem merte vállalni a méregdrága vadászgépbeszerzést.A hivatalba lépő Orbán-kormány kizárta, hogy az elkövetkező időszakban új gyártású vadászgépek beszerzésére kerülhetne sor, ám a politikai ciklus második felében nyugati használt gépek beszerzésének programját indította útnak. A lépés mögött álló legfőbb hatóerőben sokak a NATO türelmetlenségét látják, ám teljesen objektív körülmények is a beszerzés halaszthatatlanságát szorgalmazzák. Harcigép-flottánk a MiG–29-esek jó-rossz tulajdonságaitól függetlenül kis híján harcképtelen, miközben geopolitikai helyzetünk továbbra sem mentes a meglepetésektől. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy félvállról vegye a potenciális fenyegetéseket. Reménykeltő gazdasági eredményeiből immár képesnek kell lennie arra, hogy az ezt védő legfőbb felszerelést bölcs szakmai mérlegelést követően beszerezze.