„Van haladás, de minden törékeny”

A magyar közösség szempontjából vannak bizonyos eredmények, de Romániában minden rendkívül törékeny, pillanatok alatt megfagyhat a levegő körülöttünk, és leállhatnak pozitív folyamatok – véli Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, aki szerint továbbra is biztosítani kell a politikai hátteret, védelmet az erdélyi magánegyetemnek.A tavaszi parlamenti ülésszak lezárultával hogyan foglalná össze az ebben a periódusban történteket, természetesen az RMDSZ szempontjából, az erdélyi magyar közösséget különösen érintő kérdésekben?– Leszámítva a választások utáni rövid, csonka ülésszakot, valóban ez volt az első igazi ülésszak ebben a négyéves törvényhozási ciklusban. Én ennek az elején elégtétellel láttam, hogy ez a parlament sokkal jobb ütemben, sokkal nagyobb hatékonysággal kezd dolgozni, mint az előző. Az előző négy esztendőben, a koalícióban rendkívül nehézkesen haladt a munka, most viszont egy egységes kormány nyilván sokkal jobban tudja érvényesíteni az akaratát. Emellett pedig az is segítette a gyorsabb és hatékonyabb munkát, hogy módosítottuk a házszabályt, egyszerűsítettünk számos törvényhozási eljárást. Azt is el kell mondanom, hogy csak az első hónapokban volt ilyen jó a munka, most, az ülésszak vége felé fáradtságot tapasztaltam és egyfajta ziláltságot is. Ami a tartalmi részét illeti a törvényhozási aktusnak, a mi szempontunkból rendkívül fontos, hogy elfogadtuk a helyi közigazgatási törvényt és az ingatlantörvényt. Ezeknek a tervezetét még a koalíció dolgozta ki, de elfogadásukra már nem jutott erő a tavaly őszi választások előtt. Nagyon fontos a közigazgatási jogszabály kapcsán, hogy a húszszázalékos kisebbségi nyelvhasználati szabályozásokat sikerült törvénnyé tenni. A közigazgatási kérdésekben, a központosítás lebontásában, ideértve néhány költségvetési rendelkezést is, ez a kormány általában eléggé jól lépett. Nem vagyok azonban elégedett a gazdasági jellegű jogszabályokkal. Fontos, hogy a kabinet felelősségvállalással fogadta el az egyes külföldi befektetések megkönnyítésére vonatkozó törvényt, de ez nem elég. Szintén törvényhozási kérdés ugyan, de végül is – sürgősségi rendelet révén – a kabinet fogadta el a földtörvény módosítását. A közigazgatási törvény mellett talán legnagyobb eredményünk ebben a fél évben az, hogy a rendkívül jelentős tulajdonkérdésben, tehát az annak idején elkobzott föld- és erdőterületek viszszaszolgáltatása ügyében sikerült olyan jogszabályt elfogadtatni, amelyik nem csonkítja az eddigi törvényekben lefektetett előírásokat, annak ellenére, hogy voltak ilyen szándékok. Az RMDSZ ki tudta védeni ezeket.– Hogyan jellemezné az RMDSZ együttműködését a kormányzó Szociáldemokrata Párttal? Mint ismeretes, ennek az együttműködésnek a parlamenti dimenzión túl más politikai vonzatai is vannak.– Az együttműködés jellegénél fogva parlamenti, hiszen parlamenti támogatásban egyeztünk meg egy bizonyos megállapodás teljesítésének a fejében, s ez a paktum egy évre szól. Ugyanakkor valóban voltak és vannak döccenők más területeken is. A kezdeti időszakban például sok konfliktusunk volt a kormánypárttal amiatt, hogy sok helyen le akarták váltani a megyei intézmények élén dolgozó magyar szakembereinket. Az elején ez több megyében meg is történt, de sok vita árán végül is sikerült egy bizonyos állapotot konszolidálni. Az utóbbi időben eléggé megrontotta a hangulatot a státustörvény vitája.– Egy ilyen együttműködésnek az a hátránya, hogy a kormány mindennapi munkájába nem látunk bele, így aztán voltak kellemetlen meglepetéseink is ilyen téren, amelyeket utólag próbáltunk korrigálni. Volt, amit sikerült, volt, amit nem. Ez a hátránya ennek az együttműködési formának, az előnye viszont az, hogy nem kell felelősséget vállalni ugyanezért a mindennapi kormányzati munkáért.– A státustörvény kapcsán kialakult helyzet margóján olyan vélemények is elhangzottak, hogy emiatt lassultak le egyes, az erdélyi magyarság szempontjából fontos folyamatok, és nehezebbé vált előbbre lépni. Hogyan nézett ki mindez az események sűrűjében?– Tagadhatatlan, hogy amikor ez a nyilatkozatháború tetőzött, akkor minden folyamat leállni látszott, sőt olyan kudarcaink is voltak, mint például az, hogy a képviselőházban a rendőrségi törvénybe nem lehetett a nyelvhasználati jogokat is beleépíteni. Mi megpróbáltuk ezt a helyzetet áttárgyalni a kormánypárt vezetőivel, én magam is megbeszélést tartottam a miniszterelnökkel; nos, most úgy néz ki, hogy kifelé haladunk ebből a hullámvölgyből.– Fontos az, hogy a Sapientia magánegyetemen újabb szakok létesítését javasolta az akkreditációs bizottság. Ez az ügy is megfenekleni látszott egy adott pillanatban. Úgy néz ki tehát, hogy kifelé lábalunk ebből a hullámvölgyből, de azt én magam is megtapasztalhattam, hogy mennyire törékeny minden, hogy pillanatok alatt megfagyhat a levegő köztünk és körülöttünk, és leállhatnak pozitív folyamatok. Romániában még nagyon törékeny ilyen szempontból a helyzet, és nagyon könnyen visszafordítható.– A jelen helyzetből kiindulva milyen feladataik lesznek az elkövetkezendőkben, illetve mik a terveik?– Rengeteg munkánk van, egyébként úgy fogalmaznék, hogy ezek jó feladatok, mert elsősorban nem arra vonatkoznak, hogy kivédjünk ellenünk irányuló szándékokat. Biztos, hogy lesz ilyen dolgunk is, de most az a legfontosabb, hogy az utóbbi időben véglegesített, a közösségünknek megfelelô törvényes rendelkezéseket érvényesítsük. Csak hogy soroljam: a közigazgatási törvény alkalmazásának egy része még előttünk van. Vannak olyan régiók és vannak olyan rendelkezések, ahol, illetve amelyek esetében már megkezdődött az alkalmazás. Végre megszülettek az ingatlantörvény végrehajtásainak utasításai is, tehát ezt a jogszabályt is lehet alkalmazni. Erről a nagyon fontos mozzanatról kevesebb szó esett, de ez is a köztünk és a kormánypárt között folytatott tárgyalások eredménye. És itt van a földtörvény, amelynek végrehajtása az utóbbi hónapokban vagy lelassult, vagy teljesen le is állt. Még mindig teljességgel megoldatlan, és szintén kiemelkedően fontos vagyoni kérdés az egyházi ingatlanok ügye, ezen is rengeteget kell dolgoznunk. Még erre az évre terveztük a magyar nyelvű rádió- és televízióadások bővítésének a megoldását is. Nagy kérdőjel számomra, hogy ezen a téren miként tudunk előrelépni. És eközben, való igaz, oda kell figyelnünk arra, hogy miként alakul a közérzet és a közhangulat körülöttünk. Amit az utóbbi időben többször elmondtam, hogy tehát Romániában messze nem szűnt meg a nacionalizmus, amit a tavalyi választások megmutattak, az továbbra is érvényes: bármelyik pillanatban fölborulhat ez a cselekvési leltár, amelyet természetesen a teljesség igénye nélkül fölvázoltam. Másrészt pedig ott van egy másik vetülete a munkánknak, és ez a státustörvényhez kapcsolódik, illetve ahhoz az eszméhez, amelyen ez a jogszabály is alapul. Éspedig az, hogy Magyarországon van támogató szándék, ez most törvényben is rögzítődött, és ennek az érvényesítésében valamilyen módon részt kell vennünk nekünk is.