Vélemények a státustörvényről

Konferenciát rendezett tegnap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) A magyar státustörvény vitás kérdései címmel. A felszólalók eltérően értékelték a törvény jelentőségét.A státustörvény elfogadásával a kormány még jobban elmélyítette azt a szakadékot, amely már így is nagy volt a hazai és a határon túli magyarok között – jelentette ki Tóth Judit, az MTA Politikai Tudományok Intézetének a képviselője.– A vita résztvevői elsősorban politikai ellenzékiségüket mutatták be hozzászólásaikkal, pedig figyelembe kellene venni, hogy a legtöbben elfogadják a törvényt, és vannak olyan hazai és határon túli szervezetek is, akik „keveslik”, mondván: kettős állampolgárságra lenne szükség – fejtette ki Szarka László, az MTA kutatója. Szerinte történelmi szükségszerűség volt a jogszabály megalkotása, a magyar vezetés közel 80 évig nem nem tudott ilyen horderejű lépést tenni a határon túli magyarok érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli magyarok identitásőrzésének eddig nem volt intézményesített háttere, csak az egyházakra számíthattak.Elhangzott: a törvény megkönynyíti ugyan a határon túli magyarok anyaországi munkavállalását és utazását, ám ezzel igen kevesen tudnak majd élni a megszabott feltételek miatt. Szarka László rámutatott: az egyeztetési folyamat elmélyítésére a végrehajtási rendeletek elfogadásánál lesz igazán szükség. A problémát az EU „szeme láttára” kell megoldani – fogalmazott.– Elfogadhatatlan, hogy a törvényhozók kihagyták a folyamatból a diaszpórában élő nyugati magyarságot, akiknek a többsége mellesleg nem önszántából távozott Magyarországról – hangsúlyozta Lamm Vanda, a jogtudományi intézet igazgatója. Hozzátette: a törvény így jobban eladható lett volna bármelyik oldalon.