Vita a diáklétszámról

A felsőoktatási felvételi „ponthúzás” kapcsán kialakult helyzet és a normatív finanszírozás kérdése is szerepel majd a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésének napirendjén. Kiss Ádám, az oktatási tárca helyettes államtitkára úgy véli, félreértésen alapul az egyes intézmények kritikája, mivel a tavalyi évhez képest nem esnek el jelentős támogatási összegtől.Véleménykülönbség van a minisztérium és a felsőoktatási intézmények között a felvételi ponthatárok megállapítása miatt. Egy gyors kalkuláció szerint 16 millió forinttól esik el az idén a szegedi egyetem általános orvosi kara azzal, hogy a minisztérum határozata miatt a tervezettnél kevesebb diákot vehetnek fel. A pécsi egyetemen a bölcsészkart érintik érzékenyen a ponthatárok. A dékánhelyettes szerint minimálisan 24 millió forintos veszteséget jelent a karnak, hogy kevesebb hallgatót vehetnek fel.– Történelmi csúcsot jelent az idén felvett hallgatók létszáma, amely az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésben 51 ezer főt tesz ki – reagált lapunknak Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondta azt is, hogy az intézmények közötti verseny kialakításáért miniszteri rendelettel szakcsoportonként meghatározták a felvehető létszámot. Ugyanakkor óvatosan vezették be az új rendszert, így az egyetemek és főiskolák a tavalyi hallgatói létszám 96 százalékát az idén is fel tudták venni. – Az intézmények költségvetéséhez képest ez csekély bevételcsökkenést jelent – vélekedett a helyettes államtitkár. Kiss Ádám szerint a félreértés valójában abból adódik, hogy a tárca által meghatározott létszám nem keret-, hanem irányszám. Az egyetemek vezetői azonban a saját maximális kapacitásukhoz viszonyították a felvehető létszámot, ezért számoltak jelentős bevételkieséssel.Az OM elégedett a bíróság döntésével. Az Oktatási Minisztérium (OM) megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon elutasította a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók (KKDSZ) kifogásait az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) átszervezésével összefüggő intézkedésekkel kapcsolatban – olvasható a szaktárca közleményében. A pert kezdeményező KKDSZ olvasatában a bíróság azt állapította meg, hogy mind a munkáltató, mind az OM törvénysértést követett el, amikor az érdekegyeztetésre vonatkozó törvényi előírásokat nem tartotta be. Az OM álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú ítélet azt állapította meg, hogy a munkavállalók érdekei nem szenvedtek sérelmet, az intézkedés semmilyen gazdasági és szociális hátrányt nem okozott. A minisztérium szerint a bíróság nem hozott olyan állásfoglalást, amely akadályozná az OMIKK – a könyvtárhasználók érdekeit szolgáló – szervezeti megújítását, átszervezését. (B. Á.)