A polgári demokráciák alapfilozófiája szerint minden polgár egyforma, a berlini közigazgatási bíróság azonban bebizonyította, hogy van egyformább is: Helmut Kohl exkancellár.A bírák elfogadták a volt kancellár, Helmut Kohl keresetét, és megtiltották, hogy a kereszténydemokrata politikusról készült Stasi-aktákat felnyissák a történészek és a sajtó képviselői előtt. A CDU-politikust képviselő ügyvédek azzal érveltek, hogy az iratok tartalmához illegális úton jutottak a volt NDK állambiztonsági szervének munkatársai, lehallgatva az „egyesítés kancellárjának” telefonbeszélgetéseit, megsértve a jogállam törvényeit. Az úgynevezett Gauck-hivatalban kétezerötszáz lapra terjed a Kohlról összeállított dokumentáció.A közigazgatási bíróság döntése hatályon kívül helyezte azt a majd tíz esztendőre visszanyúló gyakorlatot, amely szerint nyilvánosságra hozhatók a prominensnek számító személyek Stasi-iratai is. Az egyesítést követően maga Helmut Kohl is ezen eljárás mellett kardoskodott arra hivatkozva, hogy csakis ezen az úton tisztázható maradéktalanul az NDK titkosszolgálatának működése, a dicstelen múlt történelmi és tudományos feldolgozása. A Gauck-hivatalt vezető Marianne Berthler asszony mély csalódásának adott kifejezést, meggyőződése szerint az ítélet megakadályozza a keletnémet diktatúra feldolgozását, hiszen a most hozott döntésre a jövőben számtalan kortörténeti személyiség hivatkozhat. A bíróság ezzel szemben így érvelt: „Nem az eddigi gyakorlat a lényeg, hanem hogy annak milyennek kell lennie.” A döntés, amely ellen a Gauck-hivatal valószínűleg fellebbez majd, számtalan tiltakozást váltott ki. Otto Schily szövetségi belügyminiszter (SPD) mindenesetre szigorú utasítást adott az iratokat archiváló hivatal vezetőjének, hogy mindenben tartsa magát a bíróság ítéletéhez.
Zaventem nemzetközi repülőtér
Több mint hetven járatot törölt a brüsszeli nemzetközi repülőtér vasárnap
